„Termodinamika példák - Diffúzió és belső súrlódás” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
a |
a (Szöveg koherenssé tétele) |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
#* <wlatex>b) állandó nyomáson?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$D$ $n^{3/2}$-szeres, $\eta$ $n^{1/2}$-szeres.}}</wlatex></includeonly><noinclude> | #* <wlatex>b) állandó nyomáson?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$D$ $n^{3/2}$-szeres, $\eta$ $n^{1/2}$-szeres.}}</wlatex></includeonly><noinclude> | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
− | <wlatex>A diffúzióállandó (vö. $\ | + | <wlatex>A diffúzióállandó értéke (vö. $\langle J \rangle = -D \frac{\mathrm{d}n_V}{\mathrm{d}z}$ az részecske-áramsűrűség) |
− | $$ D = \frac13\ | + | $$ D = \frac13 \langle l \rangle \langle v \rangle $$ |
− | képlettel az $\ | + | képlettel az $\langle l \rangle =\frac1{\sqrt{2}\, n_V \sigma}$ átlagos szabad úthosszból és a $\langle v \rangle =\sqrt{\frac{8kT}{\pi\mu}}$ átlagos molekulasebességből határozható meg. |
− | A viszkozitás (vö. $\ | + | A viszkozitás (vö. $\langle \tau \rangle = \eta \frac{\mathrm{d}u_z}{\mathrm{d}x}$ a nyíróerő) |
− | $$ \eta = -\frac13 \ | + | $$ \eta = -\frac13 \langle l \rangle \langle v \rangle n_V \mu $$ |
alakba írható, ahol $n_V$ a molekulaszám-sűrűség, $\mu$ pedig a molekulák tömege. | alakba írható, ahol $n_V$ a molekulaszám-sűrűség, $\mu$ pedig a molekulák tömege. | ||
− | + | Ezek alapján a két mennyiség $T$ és $V$ változókkal kifejezve | |
− | $$ D(T,V) = \frac13 \frac{V}{\sqrt 2 N \sigma} \sqrt{\frac{8kT}{\pi\mu}} | + | $$ D(T,V) = \frac13 \frac{V}{\sqrt{2}\, N \sigma} \sqrt{\frac{8kT}{\pi\mu}} |
− | = \ | + | = \frac{2}{\sigma} \frac{V}{N} \sqrt{\frac{kT}{\pi\mu}} $$ |
− | + | $$ \eta(T,V) = -\frac13 \frac1{\sqrt{2}\, \sigma} \sqrt{\frac{8kT}{\pi\mu}} \,\mu | |
− | $$ \eta(T,V)= -\frac13 \frac1{\sqrt 2 \sigma} \sqrt{\frac{8kT}{\pi\mu}} \mu | + | = - \frac2{ 3\sigma} \sqrt{\frac{kT\mu}{\pi}}. $$ |
− | + | ||
− | + | '''a)''' Állandó hőmérsékleten | |
− | + | $$ D \propto V, $$ | |
− | + | $$ \eta \propto 1. $$ | |
− | + | A diffúziós együttható $n$-szeresére nől, a viszkozitás állandó marad. | |
− | + | ||
− | + | '''b)''' Állandó nyomáson az ideális gáz állapotegyenletéből kifejezzük a hőmérséklet nyomásfüggését: | |
− | + | $$ pV = NkT \qquad \Rightarrow \qquad \sqrt{T} \propto \sqrt{pV}, $$ | |
− | + | azaz | |
− | + | $$ D \propto V^{3/2}, $$ | |
− | + | $$ \eta \propto \sqrt V. $$ | |
+ | A diffúziós együttható $n^{3/2}$-szeresére, a viszkozitás $\sqrt{n}$-szeresére nől. | ||
</wlatex> | </wlatex> | ||
</noinclude> | </noinclude> |
A lap 2013. április 26., 21:52-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Kinetikus gázelmélet, transzport |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Hogyan változik az ideális gáz diffúziós állandója és belső súrlódási együtthatója, ha a gáz térfogata -szersére nő
- a) állandó hőmérsékleten,
- b) állandó nyomáson?
Megoldás
A diffúzióállandó értéke (vö. az részecske-áramsűrűség)
képlettel az átlagos szabad úthosszból és a átlagos molekulasebességből határozható meg.
A viszkozitás (vö. a nyíróerő)
alakba írható, ahol a molekulaszám-sűrűség, pedig a molekulák tömege.
Ezek alapján a két mennyiség és változókkal kifejezve
a) Állandó hőmérsékleten
A diffúziós együttható -szeresére nől, a viszkozitás állandó marad.
b) Állandó nyomáson az ideális gáz állapotegyenletéből kifejezzük a hőmérséklet nyomásfüggését:
azaz
A diffúziós együttható -szeresére, a viszkozitás -szeresére nől.