„Magnetosztatika példák - Egyenes vezető mágneses tere” változatai közötti eltérés
(→Megoldás) |
(→Megoldás) |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
A Biot-Savart törvényben szereplő vektorszorzat a vezető minden $dl$ eleme esetén az ábra síkjára merőleges, kifelé mutató mágneses indukció járulékot ad az $O$ pontban. Emiatt a vektorszorzatot az alábbiak szerint egyszerűsíthetjük: | A Biot-Savart törvényben szereplő vektorszorzat a vezető minden $dl$ eleme esetén az ábra síkjára merőleges, kifelé mutató mágneses indukció járulékot ad az $O$ pontban. Emiatt a vektorszorzatot az alábbiak szerint egyszerűsíthetjük: | ||
− | $$B=\dfrac{\mu_0 I}{4 \pi} \int \dfrac{\mid dl\ \mid \mid r \mid sin(A'' | + | $$B=\dfrac{\mu_0 I}{4 \pi} \int \dfrac{\mid dl\ \mid \mid r \mid sin(A''AO)}{\mid r \mid ^3}=\dfrac{\mu_0 I}{4 \pi} \int \dfrac{\mid dl\ \mid sin(A''AP)}{\mid r \mid ^2}=$$ |
− | $$=\dfrac{\mu_0 I}{4 \pi} \int_{\alpha_1}^{\alpha_2} \dfrac{ \left( \dfrac{d}{\cos^2(\varphi)} \right) sin(A'' | + | $$=\dfrac{\mu_0 I}{4 \pi} \int_{\alpha_1}^{\alpha_2} \dfrac{ \left( \dfrac{d}{\cos^2(\varphi)} \right) sin(A''AO)}{ \left( \dfrac{d}{\cos(\varphi)} \right)^2 }d\varphi=\dfrac{\mu_0 I}{4 \pi} \int_{\alpha_1}^{\alpha_2} \dfrac{ sin(A''AO)}{ d }d\varphi$$ |
− | Az ábra alapján a szinusz argumentumában szereplő $A'' | + | Az ábra alapján a szinusz argumentumában szereplő $A''AO$ szögről beláthatjuk, hogy: |
− | $$A'' | + | $$A''AO=180-OAP=180-(90-\varphi)=90+\varphi$$ |
Tehát: | Tehát: | ||
− | $$\sin(A'' | + | $$\sin(A''AO)=\cos(\varphi)$$ |
A Biot-Savart integrál tehát tovább egyszerűsödik: | A Biot-Savart integrál tehát tovább egyszerűsödik: |
A lap 2013. szeptember 27., 14:22-kori változata
Feladat
- Határozzuk meg egy áram által átjárt véges hosszúságú egyenes vezető mágneses terét a vezetőtől távolságra található az pontban. A vezető szakasz egyik vége pontból , míg a másik vége szög alatt látszódik az -ból a vezetőre állított merőlegeshez képest.
Megoldás
a.) A mágneses tér meghatározható, ha a Biot-Savart törvényt kiintegráljuk a vezető teljes hossza mentén:
Ahol az áramjárta vezető elemi darabja, pedig az elemi vezetődarabtól a tér vizsgált pontjába mutató vektor. A tér vizsgált pontját nevezzük ki a koordináta-rendszer origójának (). Ettől távolságra, az tengellyel párhuzamosan helyezkedik el az áramjárta vezető. Parametrizáljuk a vezető pontjait a vezető adott pontjából az origóba húzott sugár tengellyel bezárt szögével az ábra szerint.(ábra)
Fejezzünk ki a Biot-Savart integrál változóit függvényében!
Az és pontok közti infinitezimális vezetőszakasz az pontból szög alatt látszik. Az szakaszon kijelölünk egy pontot úgy, hogy . Belátható, hogy az szakasz hossza közelítőleg megegyezik egy szög alatt látszó sugarú ívelemmel:
Mivel és merőleges szárú szögek, ezért . Ezek alapján:
A Biot-Savart törvényben szereplő vektorszorzat a vezető minden eleme esetén az ábra síkjára merőleges, kifelé mutató mágneses indukció járulékot ad az pontban. Emiatt a vektorszorzatot az alábbiak szerint egyszerűsíthetjük:
Az ábra alapján a szinusz argumentumában szereplő szögről beláthatjuk, hogy:
Tehát:
A Biot-Savart integrál tehát tovább egyszerűsödik:
A véges hosszúságú áramjárta vezető mágneses terének nagysága tehát:
Iránya pedig az ábra síkjára merőlegesen kifelé mutat.
Megjegyzés
Az eredményt érdemes megjegyezni, hiszen a későbbiekben gyakran találkozunk olyan áramjárta vezető elrendezésekkel, melyek véges egyenes szakaszokból tevődnek össze. Külön figyelmet érdemel a végtelen vezetőre vonatkozó határeset, amikor és . Ilyenkor a tér:
Az eredmény megnyugtató összhangban van a végtelen egyenes vezető Amper-féle gerjesztési törvénnyel kiszámolt terével: Egyenes vezető mágneses tere 2