„Termodinamika példák - Fázisátalakulások rendje ábráról” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(→Feladat) |
|||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
| − | </noinclude><wlatex># Az ábrán különböző mennyiségek hőmérsékletfüggését mutatjuk be a | + | </noinclude><wlatex># Az ábrán különböző mennyiségek hőmérsékletfüggését mutatjuk be a $T_f$ fázisátalakulási hőmérséklet környezetében. Az ábrák közül melyik tartozhat elsőrendű és melyik másodrendű fázisátalakuláshoz?<br />[[Fájl:Néhány fázisátalakulási diagram 1.svg|400px]][[Fájl:Néhány fázisátalakulási diagram 2.svg|400px]]<br />[[Fájl:Néhány fázisátalakulási diagram 3.svg|400px]][[Fájl:Néhány fázisátalakulási diagram 4.svg|400px]]</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=Elsőrendűek: ''a)'', ''b)'', ''e)'', ''h)''.<br />Másodrendűek: ''c)', ''d)', ''f)'', ''g)''.}}</wlatex></includeonly><noinclude> |
| + | |||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
<wlatex>A fázisátalakulások Ehrenfest-féle osztályozása: | <wlatex>A fázisátalakulások Ehrenfest-féle osztályozása: | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 21., 17:45-kori változata
| Navigáció Pt·1·2·3 |
|---|
| Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
| Gyakorlatok listája: |
| Fázisátalakulások |
| Feladatok listája: |
| © 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Az ábrán különböző mennyiségek hőmérsékletfüggését mutatjuk be a
fázisátalakulási hőmérséklet környezetében. Az ábrák közül melyik tartozhat elsőrendű és melyik másodrendű fázisátalakuláshoz?
Megoldás
A fázisátalakulások Ehrenfest-féle osztályozása:
- elsőrendű fázisátalakulásban a kémiai potenciál első deriváltja nem folytonos, ugrást szenved a fázisátalakulási hőmérsékleten, ennek következtében a mólentrópia és a móltérfogat változása nullától különböző;
ilyenek a), b), e), h) átalakulások; - másodrendű fázisátalakulásban a kémiai potenciál első deriváltja folytonos, a második deriváltja nem folytonos, ugrást szenved a fázisátalakulási hőmérsékleten, ennek következtében a mólentrópia és a móltérfogat töréssel rendelkezik a fázishatáron, a második deriváltak: a kompresszibilitás, a fajhő, a hőtágulási együttható változnak ugrásszerűen;
ilyenek c), d), f), g) átalakulások; - a gyakorlatban minden állandó hőmérsékleten végbemenő fázisátalakulás besorolható az előző két kategóriába.
