Termodinamika példák - Jég fagyása
[rejt] Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Kinetikus gázelmélet, transzport |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Mennyi idő alatt képződik
vastag jégréteg egy tó felszínén, ha a léghőmérséklet
, a víz hőmérséklete a jégréteg alatt
? Tegyük fel, hogy a jégréteg felső felülete mindig azonos hőmérsékletű a levegővel, alső felülete pedig mindig
-os. A jég olvadáshője
, hővezetési tényezője
, sűrűsége pedig
.
Megoldás
A hővezetés
![\[\frac{\mathrm{d}Q}{\mathrm{d}t}=-\lambda A\frac{\mathrm{d}T}{\mathrm{d}z}\]](/images/math/4/4/1/44168ec8fab4aa12ba618956be4ca6f4.png)
alaptörvényét arra használjuk fel, hogy felírjuk egy már létező vastagságú jégrétegen keresztüli hőkivonást, ami egy
vastagságú jégréteg megfagyasztásához szükséges.
Ha a fagyás kellően lassú*, feltehetjük, hogy az előző feladatban bizonyított módon lineáris hőmérsékletprofil alakul ki a vastag jégrétegben.
![\[\frac{dT}{dz}=\frac{T_0-T_\ell}{Z(t)} \qquad \forall z\in(0,Z(t))\]](/images/math/b/4/1/b41a8f0921d714bde9b20663b4692563.png)
A fagyás során vízből vastagságú,
tömegű
-os jégréteget
![\[ \mathrm{d}Q= -L_o\,\mathrm{d}m = -L_o\rho A \,\mathrm{d}Z \]](/images/math/7/8/4/784c9dbfa2cef7d651bbcdececaf2a1a.png)
hő elvonásával tudunk létrehozni.
A fenti ismereteket a hővezetési egyenletbe helyettesítve:
![\[ L_o \rho A \frac{\mathrm{d}Z}{\mathrm{d}t} = -\lambda A \frac{T_0-T_\ell}{Z}, \]](/images/math/2/4/2/242d431d52d6f8065dbebaaca41c95ef.png)
amit a változók szétválasztásának módszerével megoldhatunk,
![\[ Z(t) = \left(\frac{2\lambda(T_0-T_\ell)}{\rho L_o}\right)^{1/2}t^{1/2}, \]](/images/math/3/d/1/3d12a0017830a6923453ccb6a8da5b5d.png)
![\[ t(Z) = \left(\frac{\rho L_o}{2\lambda(T_0-T_\ell)}\right)\,Z^2, \]](/images/math/d/9/c/d9cd81a16c066703ec4b2e038d500da4.png)
azaz 5 óra alatt képződik vastag jégréteg.
Megjegyzés
* A feladatot nagyon elbonyolítaná, ha figyelembe akarnánk venni, hogy a már meglevő jégrétegben fenn kell tartanunk a lineáris hőmérsékletprofilt és ez további (helyfüggő nagyságú) hőáramot igényel. Ez a közelítés miatt indokolt nem túl vastag jégpáncélra.
A valóságban a hőmérsékletprofil változását is figyelembe vevő nem stacionárius hővezetési egyenletet az előbbi, fagyást leíró egyenlettel együtt
és
mozgó peremfeltétel mellett kellene megoldani, ahol
és
is ismeretlen.