Termodinamika példák - Gázcsere tartályok közt
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Termodinamika - Kinetikus gázelmélet, transzportfolyamatok |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Két azonos térfogatú tartály kacsolódik egymáshoz, a szabad úthosszhoz képest kisméretű nyíláson keresztül. Az egyikben nyomású hidrogéngáz, a másikban kétszer akkora nyomású hidrogéngáz van. A gázok hőmérséklete azonos és időben állandó. A kinetikus gázelmélet segítségével mutassuk ki, hogy a két tartályban azonos egyensúlyi nyomás alakul ki!
Megoldás
Amikor a gázcsere kis lyukon keresztül valósul meg a tartályok között, feltehetjük, hogy a gáz egy-egy tartályon belül végig egyensúlyi állapotban marad. Ha a lyuk mérete kisebb az átlagos szabad úthossznál, akkor a rajta keresztül időegység alatt távozó molekulák száma pedig megegyezik azzal, az azonos méretű tartályfalának ütközik egységnyi idő alatt. A molekulák száma az egyes tartályokban időben változik, ezt általánosan differenciálegyenlet-rendszerrel írhatjuk le:
a molekulák átlagos sebessége érelmében azonos, hiszen a két tartály hőmérséklete és töltőanyaga is azonos.
Az anyagmegmaradás értelmében a második tartályban levő molekulák száma , aminek értelmében megváltozása is kifejezhető az előző mennyiségekkel:
Felhasználva ezt és, hogy , ismét szétválasztható differenciálegyenletet kapunk:
Egyensúly esetén , azaz :
amiből
Analóg módon kapjuk, hogy , azaz a két tartályban megegyezik a gáz sűrűsége, a feladatkiírás szerint hőmérséklete is, így nyomása .
Speciálisan a feladat szerint és , azaz , ezeket összevetve a kialakuló egyensúlyi nyomás .
Kiegészítés
A felírt
differenciálegyenlet megoldása
felírásban már triviális:
aminek kezdeti feltétele LaTex syntax error\setbox0\hbox{$ n^{(1)}(0) - n_\infty = n^{(1)}_0 - n_\infty = c. Az első tartályban levő részecskék száma exponenciálisan lecsengve közelít az egyensúlyi $}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%n_\infty$ értékhez:
Diszkusszió
Ha térfogatot végtelennek tekintjük, akkor a gáz szökésének speciális esetét kapjuk: :