Termodinamika példák - Stern-kísérlet
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Kinetikus gázelmélet, transzport |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Stern híres kísérletében, amellyel a Maxwell-eloszlás kísérleti igazolását adta,
-es ezüstszálról távozó atomok sebességeloszlását mérte meg, az ábrán vázolt elrendezéssel. Az
pontbeli tengelyen elhelyezkedő szálról távozó ezüstatomok az
nyíláson át jutottak az
sugarú hengerfelületre. A berendezés
szögsebességgel forgott, aminek következtében a
sebességű atom az
pont helyett
-ben csapódott le.
- a) Állapítsuk meg az
ív
hosszát
sebességű atomok esetén, ha a fordulatszám
és
!
- b) Milyen sebességnél adják a legnagyobb rétegvastagságot a külső hengerfelületen lecsapódó ezüstatomok?
- a) Állapítsuk meg az
Megoldás
a) Az atomok repülési ideje , a berendezés kerületi sebessége
, ezzel az
ív hossza
![\[ x = \omega R \Delta t=\frac{\omega R^2}{v}. \]](/images/math/3/2/9/32999706fbe548fbab6755cd9dc9349e.png)
b) A Maxwell-féle sebességeloszlás alakja
![\[ F(v) = A\left(\frac{v}{v_0}\right)^2\exp{\left\{-\left(\frac{v}{v_0}\right)^2\right\}}, \]](/images/math/a/f/2/af22b46834f39746bfd52c8cd54c8d8e.png)
ahol a legvalószínűbb sebesség és
a normálási tényező.
Az Maxwell-féle sebességeloszlás-függvény egy matematikai konstrukció, valószínűségszámításban az ilyen típusú függvényeket helyesen sűrűségfüggvénynek nevezzük, a függvény egy-egy pontokban felvett értéke önmagában nem ad információt. A gázmolekulák
sebességintervallumba eső hányadát
fejezi ki, a feladatmegoldás során ezzel a valódi mennyiséggel kell számolnunk, mivel az átparaméterezéssel az infinitezimális intervallum hossza is változik. Az
intervallumba érkező ezüstatomok
száma (ami a rétegvastagsággal arányos mennyiség) megadható a részecskeáram-sűrűséggel:
![\[ J_v\,\mathrm{d}v = g(x)\,\mathrm{d}x. \]](/images/math/8/1/6/8161aab2628f6972f4288b4a4ee90c3d.png)
Az ismert adatokból kifejezzük a részecske-áramsűrűséget. A
sebességtartományban a részecskék számára illetve a részecskeszám-sűrűségre
![\[ N_v\,\mathrm{d}v = N\,F(v)\,\mathrm{d}v, \]](/images/math/e/4/5/e45fc356fc85fe30bf7183014f05308a.png)
![\[ n_{Vv}\,\mathrm{d}v = n_V\,F(v)\,\mathrm{d}v. \]](/images/math/f/2/4/f245f9cc3b0e8f7b0a87207927c8b902.png)
A molekula-áramsűrűség definíció szerint
![\[ J_v\,\mathrm{d}v = v n_{Vv}\,\mathrm{d}v. \]](/images/math/6/d/f/6dff61ec81b6f94628fa32db32ad0769.png)
Az előző feladatrészben megteremtettük az kapcsolatot, amiből a differenciálás útján bizonyítható transzformációs szabály
![\[ |\mathrm{d}v| = \frac{\omega R^2}{x^2}\,\mathrm{d}x \]](/images/math/5/3/2/532af013dd821cfe0c84fa5a5d7803f4.png)
(az ellentétes előjelet az ellentétes bejárást jelzi: nagy sebességhez kis befutott
ív tartozik). Behelyettesítve ezeket:
![\[ J_v\,\mathrm{d}v = n_V A \left(\frac{v}{v_0}\right)^2 \exp\left\{-\left(\frac{v}{v_0}\right)^2\right\}v\,\mathrm{d}v = \frac{n_V A}{v_0^3} (\omega R^2)^4 \frac{1}{x^5} \exp\left\{-\left(\frac{\omega R^2}{v_0}\right)^2\frac1{x^2}\right\}\,\mathrm{d}x = J(x)\,\mathrm{d}x.\]](/images/math/b/3/2/b322e099975ec0f1c6113e5e37670f59.png)
A legnagyobb rétegvastagság ennek a függvénynek az extrémumánál lesz. Konstans faktor erejéig, jelöléssel:
![\[ \frac{\mathrm{d}J(x)}{\mathrm{d}x} = \left. C\cdot \left[ 2\frac{a^2}{x^3}\frac1{x^5} - \frac5{x^6} \right] \exp\left\{-\left(\frac{a}{x}\right)^2\right\} \right|_{x=x_m} = 0. \]](/images/math/1/0/f/10f69f29d1efb4383d1ddd1571ae787a.png)
A kifejezés zérussá csak módon válhat, ahonnan a legnagyobb rétegvastagság helyére és a legvalószínűbb sebességre rendre
![\[ x_m^2 = \frac{2a}{5}=\frac{2\omega^2R^4}{5v_0^2} \qquad\text{és}\qquad v_m=\frac{\omega R^2}{x_m}\Rightarrow v_m^2=\frac52v_0^2, \]](/images/math/7/7/a/77a7fea5415243cee8b141508cb455aa.png)
![\[ x_m=\sqrt{\frac25}\frac{\omega R^2}{v_0} \qquad\text{és}\qquad v_m=\sqrt{\frac52}v_0 \]](/images/math/3/2/f/32f903a78e8d144706388a2ed71d6e5d.png)
kifejezések adódnak.