„Termodinamika - Állapotváltozás, I. főtétel” változatai közötti eltérés

A Fizipedia wikiből
4. sor: 4. sor:
 
| tárgynév    = Kísérleti fizika 3. gyakorlat
 
| tárgynév    = Kísérleti fizika 3. gyakorlat
 
| gyaksorszám = 2
 
| gyaksorszám = 2
| témakör    = Termodinamika - Állapotváltozás, I. főtétel|Állapotváltozás, I. főtétel
+
| témakör    = Termodinamika - Állapotváltozás, I. főtétel
| előző      = Termodinamika - Kinetikus gázelmélet, transzportfolyamatok|Kinetikus gázelmélet, transzportfolyamatok
+
| rövid      = Állapotváltozás, I. főtétel
| következő  = Termodinamika - Fajhő|Fajhő
+
 
}}
 
}}
<wlatex>
+
== Feladatok ==
# Készítsen vázlatos ábrát ideális gáz
+
{{:Termodinamika példák - Állapotváltozások diagramjai}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Állapotváltozások diagramjai}}
#* a) izochor
+
{{:Termodinamika példák - Belső energia az állapotváltozások során}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Belső energia az állapotváltozások során}}
#* b) izobár
+
{{:Termodinamika példák - Energia-összefüggések fajhőviszonnyal}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Energia-összefüggések fajhőviszonnyal}}
#* c) izoterm és
+
{{:Termodinamika példák - Energiaváltozások diagramból}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Energiaváltozások diagramból}}
#* d) adiabatikus
+
{{:Termodinamika példák - Ideális gáz kompresszibilitásai}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Ideális gáz kompresszibilitásai}}
#: állapotváltozásairól $p-V$, $T-V$ és $T-p$ koordinátarendszerekben úgy, hogy a kiindulási állapot minden esetben ugyanaz legyen!
+
{{:Termodinamika példák - Nyomás hőmérsékletfüggése mérhető mennyiségekkel}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Nyomás hőmérsékletfüggése mérhető mennyiségekkel}}
# Ábrázolja vázlatosan
+
{{:Termodinamika példák - Fűtött szoba belső energiája}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Fűtött szoba belső energiája}}
 +
{{:Termodinamika példák - Térfogatváltozás fajhőviszonnyal}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Térfogatváltozás fajhőviszonnyal}}
 +
{{:Termodinamika példák - Van der Waals-gáz egyensúlyi hőmérséklete}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Van der Waals-gáz egyensúlyi hőmérséklete}}
 +
{{:Termodinamika példák - Kondenzált anyag közelítő állapotegyenlete}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Kondenzált anyag közelítő állapotegyenlete}}
 +
{{:Termodinamika példák - Van der Waals-gáz fajhőkülönbsége}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Van der Waals-gáz fajhőkülönbsége}}

A lap 2012. november 8., 00:06-kori változata

Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika 3. gyakorlat
Gyakorlatok listája:
  1. Kinetikus gázelmélet, transzport
  2. Állapotváltozás, I. főtétel
  3. Fajhő, Körfolyamatok
  4. Entrópia, II. főtétel
  5. Homogén rendszerek
  6. Fázisátalakulások
  7. Kvantummechanikai bevezető
Állapotváltozás, I. főtétel
Feladatok listája:
  1. Állapotváltozások diagramjai
  2. Belső energia állapotváltozásokban
  3. Energiák fajhőviszonnyal
  4. Energiaváltozások diagramból
  5. Ideális gáz kompresszibilitásai
  6. Nyomás hőmérsékletfüggése
  7. Fűtött szoba belső energiája
  8. Térfogatváltozás fajhőviszonnyal
  9. Van der Waals-gáz egyensúlya
  10. Közelítő állapotegyenlet
  11. Állapotegy. mérh. menny.-ből
  12. Van der Waals-gáz fajhőkülönbsége
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladatok

  1. Készítsen vázlatos ábrát ideális gáz
    • a) izochor,
    • b) izobár,
    • c) izoterm és
    • d) adiabatikus
    állapotváltozásáról \setbox0\hbox{$p-V$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, \setbox0\hbox{$T-V$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$T-p$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% koordináta-rendszerekben úgy, hogy a kiindulási állapot minden esetben ugyanaz legyen!
  2. Ábrázolja vázlatosan ideális gáz
    • a) izochor,
    • b) izobár,
    • c) izoterm és
    • d) adiabatikus
    állapotváltozásánál a belső energiának a hőmérséklettől-, térfogattól- és a nyomástól való függését! Legyen a belső energia az ordináta, és minden folyamatnál legyen ugyanaz a kiindulási állapot!
  3. Állapítsuk meg, milyen összefüggés van egy ideális gáz által állandó nyomáson végzett \setbox0\hbox{$\Delta W$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% munka, a gázzal közölt \setbox0\hbox{$\Delta Q$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőmennyiség és a \setbox0\hbox{$\Delta U$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% belső energia-változás között, ha a \setbox0\hbox{$\gamma$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% fajhőviszony ismert!
  4. Ha egy rendszert az ábrán látható 1 úton viszünk az \setbox0\hbox{$A$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% állapotból a \setbox0\hbox{$B$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% állapotba, \setbox0\hbox{$100\,\rm{J}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőt vesz fel, miközben \setbox0\hbox{$30\,\rm{J}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% munkát végez.
    Három útvonal p-V diagramban.svg
    • a) Mennyi hőt vesz fel a rendszer az \setbox0\hbox{$A$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$B$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% állapotok közt a 2 úton, ha közben \setbox0\hbox{$10\,\rm{J}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% munkát végez?
    • b) Ha \setbox0\hbox{$20\,\rm{J}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% munkával vihetjük a rendszert \setbox0\hbox{$B$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-ből \setbox0\hbox{$A$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-ba a 3 út mentén, mennyi a közben leadott hő?
  5. Mutassa meg, hogy ideális gáz izoterm összenyomásánál a kompresszibilitás \setbox0\hbox{$\kappa_T=\frac1p$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, míg adiabatikus összenyomásnál \setbox0\hbox{$\kappa_{\text{ad}}=\frac{1}{\gamma p}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, ahol \setbox0\hbox{$\gamma =\frac{C_p}{C_V}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%.
  6. A \setbox0\hbox{$p=p(T,V)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% állapotegyenlet ismeretében fejezzük ki a \setbox0\hbox{$\displaystyle \left(\frac{\partial p}{\partial T}\right)_V$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% mennyiséget a \setbox0\hbox{$\beta_p$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőtágulási együttható és a \setbox0\hbox{$\kappa_T$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% izotermikus kompresszibilitás segítségével!
  7. Egy \setbox0\hbox{$V$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% térfogatú szobában befűtünk. A szobában a hőmérséklet eközben állandó légköri nyomáson \setbox0\hbox{$T_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-ről \setbox0\hbox{$T_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-re nő. Mennyivel változik a szobában lévő levegő belső energiája?
  8. Egy kezdetben \setbox0\hbox{$V_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% térfogatú, \setbox0\hbox{$\gamma$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% fajhőviszonyú ideális gáz térfogatát \setbox0\hbox{$V_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-re növeljük. A folyamatot egyszer adiabatikusan, másodszor pedig izotermikusan hajtjuk végre. Az első és második végállapotban a nyomások aránya \setbox0\hbox{$2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Mekkora a \setbox0\hbox{$V_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% térfogat?
  9. Van der Waals-gázok belső energiájának térfogatfüggése az alábbi összefüggéssel adható meg:
    \[ U = c_V mT - \frac{m^2}{M^2}\frac{a}{V},\]
    ahol \setbox0\hbox{$m$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% a gáz tömege, \setbox0\hbox{$M$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% a móltömeg, \setbox0\hbox{$c_V$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% az állandó térfogaton mért fajhő, \setbox0\hbox{$a$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% állandó.
    Egy hőszigetelt tartályt rögzített, jó hővezető anyagból készített fal választ két részre, amelyekbe azonos tömegű Van der Waals-gázt vezettünk be. A kezdeti állapotjellemzők: \setbox0\hbox{$V_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, \setbox0\hbox{$T_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, illetve \setbox0\hbox{$V_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, \setbox0\hbox{$T_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%.
    • a) Mennyi lesz a végső egyensúlyi hőmérséklet?
    • b) Hogyan módosul a válasz, ha a gáz betöltése után az elválasztó falat rögtön kivesszük?
  10. Kondenzált (folyadék vagy szilárd) anyagok egyik közelítő állapotegyenlete
    \[V= V_0(1-ap+bT).\]
    Mi az \setbox0\hbox{$a$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$b$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% paraméterek jelentése?
  11. Fejezzük ki a \setbox0\hbox{$C_p-C_V$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% különbséget \setbox0\hbox{$n$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% mol Van der Waals-gáz esetén a hőmérséklet, a térfogat és a \setbox0\hbox{$\beta_p$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőtágulási együttható segítségével!