Termodinamika példák - Ideális gáz entrópiája

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Stippinger (vitalap | szerkesztései) 2013. április 16., 12:05-kor történt szerkesztése után volt.

Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika 3. gyakorlat
Gyakorlatok listája:
  1. Kinetikus gázelmélet, transzport
  2. Állapotváltozás, I. főtétel
  3. Fajhő, Körfolyamatok
  4. Entrópia, II. főtétel
  5. Homogén rendszerek
  6. Fázisátalakulások
  7. Kvantummechanikai bevezető
Entrópia, II. főtétel
Feladatok listája:
  1. Izoterm tágulás
  2. Izobár táguláskor
  3. S(T,V), adiabata
  4. Id. g. entrópiája
  5. Forralás
  6. Hőcsere
  7. Carnot-körfolyamat
  8. Keveredési entrópia
    Gibbs-paradoxon
  9. Kaloriméterben
  10. Entrópiaváltozások
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. Az ideális gáz entrópiáját gyakran az \setbox0\hbox{$S\left(T,V\right)=n C_V\ln T+nR\ln V+ S_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% alakban használják.
    • a) Indokolja meg, hogy az \setbox0\hbox{$S_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% mennyiségnek függnie kell a rendszer anyagmennyiségét megadó n mólszámtól!
    • b) Adjon meg egy olyan \setbox0\hbox{$S_0(n)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-függést, amellyel az entrópia fenti kifejezése teljesíti az a) pontban szereplő követelményt!

Megoldás

a) Az entrópia extenzív mennyiség, ezért egy nagyobb rendszer entrópiája a részrendszerek entrópiájának összege. Ez az additivitás csak úgy teljesülhet, ha az \setbox0\hbox{$S_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% referenciaérték függ a rendszer nagyságától, azaz a mólszámtól.

Megjegyzés

A feladatban megadott képletben \setbox0\hbox{$\ln T$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$\ln V$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% csak dimenzió nélkül (előre rögzített \setbox0\hbox{$T_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$V_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% egységekben mért mértékegység nélküli számként) értelmezhetőek, ahogy az előző feladatban megállapítottuk:

\[ S\left(T,V,n\right)- S_0(n)=n\left( C_V \ln T + R\ln V \right)\]

b) Mivel az entrópia extenzív mennyiség, egyensúlyban felírható egy extenzív mennyiség (pl. mólszám) és intenzív mennyiségek összegének szorzataként. Intenzívnek tekintendőek a moláris- és sűrűségjellegű mennyiségek is.

Tegyük a térfogatot is molárissá, így leválaszthatjuk a mólszámtól való függést:

\[ S\left(T,V,n\right) = n\left( C_V \ln T + R\ln \frac{V}{n} + R\ln n +\frac{S_0(n)}{n} \right)     = n\left( C_V \ln T + R\ln V_M + s_0 \right), \]

ahol a zárójelben már intenzív mennyiségek állnak: \setbox0\hbox{$ V_M = \frac{V}{n} $}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% moláris térfogat és \setbox0\hbox{$ s_0 = R\ln n + \frac{S_0(n)}{n} $}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% már független a mólszámtól, és beazonosíthatjuk, hogy

\[ S_0(n)=-nR\ln n+ns_0. \]