„Termodinamika - Fajhő, Körfolyamatok” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
a |
(→Néhány fontos összefüggés) |
||
(2 szerkesztő 5 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | <noinclude> | ||
[[Kategória:Kísérleti fizika 3. gyakorlat]] | [[Kategória:Kísérleti fizika 3. gyakorlat]] | ||
[[Kategória:Szerkesztő:Stippinger]] | [[Kategória:Szerkesztő:Stippinger]] | ||
6. sor: | 7. sor: | ||
| témakör = Termodinamika - Fajhő, Körfolyamatok | | témakör = Termodinamika - Fajhő, Körfolyamatok | ||
| rövid = Fajhő, Körfolyamatok | | rövid = Fajhő, Körfolyamatok | ||
+ | | fejezetlap = true | ||
}} | }} | ||
== Néhány fontos összefüggés == | == Néhány fontos összefüggés == | ||
− | <wlatex>Carnot-körfolyamat hatásfoka $T_1<T_2$ hőmérsékletű hőtartályokkal | + | <wlatex>'''A ''Carnot''-körfolyamat''' hatásfoka $T_1<T_2$ hőmérsékletű hőtartályokkal |
$$ \eta = 1 - \frac{T_1}{T_2}, $$ | $$ \eta = 1 - \frac{T_1}{T_2}, $$ | ||
a hőszivattyú teljesítménytényezője $K_\text{hsz}=\frac1\eta$, a hűtőgép jósági tényezője $K_\text{hg} = 1- \frac1\eta$. | a hőszivattyú teljesítménytényezője $K_\text{hsz}=\frac1\eta$, a hűtőgép jósági tényezője $K_\text{hg} = 1- \frac1\eta$. | ||
− | [[Fájl:Ideális gáz összefoglaló.svg|left|200px]] Az ábrának megfelelő folyamatokra a szokásos jelölésekkel: | + | [[Fájl:Ideális gáz összefoglaló.svg|left|200px]] '''Az ábrának megfelelő folyamatokra''' a szokásos jelölésekkel: |
{| style="min-width: 50%; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;" | {| style="min-width: 50%; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;" | ||
| style="width: 20%;" | | | style="width: 20%;" | | ||
− | | style="width: 20%;{{Hl1|short=true}}" | Δ''Q'' | + | | style="width: 20%;{{Hl1|short=true}}" | Δ''Q'' |
− | + | ||
| style="width: 20%;{{Hl1|short=true}}" | Δ''U'' | | style="width: 20%;{{Hl1|short=true}}" | Δ''U'' | ||
| style="width: 20%;{{Hl1|short=true}}" | Δ''W'' | | style="width: 20%;{{Hl1|short=true}}" | Δ''W'' | ||
|- | |- | ||
| {{Hl1}} | '''izobár'''<br />''p''=const. | | {{Hl1}} | '''izobár'''<br />''p''=const. | ||
− | | $p_1\frac{C_p}{R}\left(V_2-V_1\right)$ | + | | $\displaystyle p_1\frac{C_p}{R}\left(V_2-V_1\right)$ |
− | | $ | + | | $\displaystyle p_1\frac{C_V}{R}\left(V_2-V_1\right)$ |
− | + | | $\displaystyle p_1\left(V_1-V_2\right)$ | |
− | | $p_1\left(V_1-V_2\right)$ | + | |
|- | |- | ||
| {{Hl1}} | '''izochor'''<br />''V''=const. | | {{Hl1}} | '''izochor'''<br />''V''=const. | ||
− | | $V_1\frac{C_V}{R}\left(p_2-p_1\right)$ | + | | $\displaystyle V_1\frac{C_V}{R}\left(p_2-p_1\right)$ |
− | | $ | + | | $\displaystyle V_1\frac{C_V}{R}\left(p_2-p_1\right)$ |
− | + | ||
| $0$ | | $0$ | ||
|- | |- | ||
| {{Hl1}} | '''izoterm'''<br />''T''=const. | | {{Hl1}} | '''izoterm'''<br />''T''=const. | ||
− | | $nRT\ln\frac{V_2}{V_1}$ | + | | $\displaystyle nRT\ln\frac{V_2}{V_1}$ |
| $0$ | | $0$ | ||
− | | $ | + | | $\displaystyle -nRT\ln\frac{V_2}{V_1}$ |
− | + | ||
|- | |- | ||
| {{Hl1}} | '''adiabatikus'''<br />''S''=const. | | {{Hl1}} | '''adiabatikus'''<br />''S''=const. | ||
| $0$ | | $0$ | ||
− | | $ | + | | $\displaystyle \frac{p_1V_1-p_2V_2}{\gamma-1}$ |
− | + | | $\displaystyle -\frac{p_1V_1-p_2V_2}{\gamma-1}$ | |
− | | $-\frac{p_1V_1-p_2V_2}{\gamma-1}$ | + | |
|} | |} | ||
− | |||
</wlatex> | </wlatex> | ||
== Feladatok == | == Feladatok == | ||
+ | </noinclude> | ||
{{:Termodinamika példák - Ideális gáz állapotváltozása egyenlettel}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Ideális gáz állapotváltozása egyenlettel}} | {{:Termodinamika példák - Ideális gáz állapotváltozása egyenlettel}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Ideális gáz állapotváltozása egyenlettel}} | ||
{{:Termodinamika példák - Ideális gáz állandó mólhőjű folyamatai}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Ideális gáz állandó mólhőjű folyamatai}} | {{:Termodinamika példák - Ideális gáz állandó mólhőjű folyamatai}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Ideális gáz állandó mólhőjű folyamatai}} |
A lap jelenlegi, 2019. október 16., 12:11-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Fajhő, Körfolyamatok |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Néhány fontos összefüggés
A Carnot-körfolyamat hatásfoka hőmérsékletű hőtartályokkal
a hőszivattyú teljesítménytényezője , a hűtőgép jósági tényezője .
Az ábrának megfelelő folyamatokra a szokásos jelölésekkel:ΔQ | ΔU | ΔW | |
izobár p=const. |
|||
izochor V=const. |
|||
izoterm T=const. |
|||
adiabatikus S=const. |
Feladatok
- Melegszik vagy lehűl az ideális gáz, ha a összefüggés ( állandó) szerint tágul ki? Mekkora a gáz mólhője ebben a folyamatban, ha állandó térfogaton mért mólhője ?ÚtmutatásA fajhő általános definícióját használjuk, majd az állapotváltozás „pályáját” megadó egyenlet segítségével keressük meg a függvényt és abból a hányadost!VégeredményLehűl,
- Határozzuk meg azon lehetséges folyamatokat megadó összefüggést, amelyek közben az ideális gáz mólhője állandó (az állandó nyomáson és állandó térfogaton mért mólhőket tekintsük ismertnek)! Vezessük le a kapott egyenletből az ismert, állandó mólhőjű speciális folyamatok egyenletét.ÚtmutatásAz első főtételbe írjuk be az állandónak feltételezett mólhőt, az állapotegyenlet segítségével küszböljük ki az egyenletből a hőmérsékletet, majd oldjuk meg a -re és -re kapott differenciálegyenletet.Végeredmény
- Ideális gáz állapotváltozását a síkon a összefüggés írja le.
- a) Bizonyítsa be, hogy ebben a folyamatban a fajhő térfogatfüggését a összefüggés adja meg!ÚtmutatásA fejhő definíciós egyenletébe írjuk be a megadott függvényt, használjuk az állapotegyenletet és alkalmazzuk a összefüggést!
- b) Milyen , értékpárnál maximális a gáz hőmérséklete, ha az állapotváltozást a egyenlet adja meg ( és ismert pozitív állandók)?ÚtmutatásHasználjuk ki, hogy a maximális hőmérsékletnek megfelelő izoterma az állapotváltozást leíró görbe érintője, ahol a fajhőnek szingularitása van!Végeredmény
- a) Bizonyítsa be, hogy ebben a folyamatban a fajhő térfogatfüggését a összefüggés adja meg!
- Az első ábrán egy ideális gázzal végzett körfolyamat diagramja látható. Ábrázoljuk a folyamatot és diagramon!
- A második ábrán egy ideális gázzal végzett körfolyamat diagramja látható. Mekkora a gáz által végzett munka?Végeredmény
- , nyomású kétatomos ideális gázt térfogatról állandó nyomáson térfogatúra nyomunk össze (az ábrán 1-es út). Ezen az állandó térfogaton eredeti hőmérsékletére melegítjük (2-es út), majd izotermikusan a kiinduló térfogatára tágítjuk (3-as út).
- a) Mennyivel változott a gáz belső energiája az 1-es úton?Végeredmény
- b) Mennyivel hőt kellet közölnünk a gázzal a 2-es úton?Végeredmény
- c) Mekkora a gáz által végzett munka és a gáz által felvett hő a teljes körfolyamatban?Végeredmény
- a) Mennyivel változott a gáz belső energiája az 1-es úton?
- Egy Carnot-hűtőgép egyik hőtartályában hőmérsékletű, forrásban lévő víz, a másikban hőmérsékletű víz van. A víz forráshője , a jég olvadáshője .
- a) Mennyi vizet kell az alsó hőtartályban hőmérsékletű jéggé fagyasztani ahhoz, hogy a felső hőtartályban tömegű hőmérsékletű gőz keletkezzék?Végeredményahol a körfolyamat hatásfoka.
- b) Mennyi külső munkát kell a körfolyamatba betáplálni?Végeredményahol a körfolyamat hatásfoka.
- a) Mennyi vizet kell az alsó hőtartályban hőmérsékletű jéggé fagyasztani ahhoz, hogy a felső hőtartályban tömegű hőmérsékletű gőz keletkezzék?
- Az ábrán a és hőmérsékletekkel meghatározott körfolyamat látható. Mekkora annak a gépnek a hatásfoka, amelyik ezt a körfolyamatot mólnyi mennyiségű, adott fajhőviszonyú ideális gázzal valósítja meg?Végeredményahol
- mólnyi ideális gáz az ábrán látható körfolyamatot végzi. A körfolymat két izobár és két adiabata szakaszból áll, amelyeket a , , és adatok határoznak meg (ez a gőzgép sémája).
- a) Mekkora a gőzgép hatásfoka?
- b) Hogyan függ a hatásfok attól, hogy hány atomos gázmolekulákkal végezzük a körfolyamatot?
- c) Az adott gépnél és az adott gáznál hogyan növelhető a hatásfok?Végeredménya)
b) A molekulák szabadsági fokának csökkentésével a hatásfok nő.
c) A nyomásviszony növelésévekl a hatásfok nő.
- Egy épület fűtésére az ún. dinamikus fűtést használjuk:
- A fűtőanyagot elégetjük egy hőerőgép tűzszekrényében, melynek hőmérsékletét állandó hőmérsékleten tartjuk (ez a hőerőgép felső hőtartálya).
- A hőerőgép egy hőszivattyút működtet, amelynek alsó hőtartálya egy tó hőmérsékletű vize, felső hőtartálya pedig a hőerőgépet hűtő hőmérsékletű víz, amely az épületet egyúttal fűti ().
- A tűzszekrényben égéshőjű anyag ég, a hőerőgép és a hőszivattyú veszteség nélkül, Carnot-hatásfokkal működik. Határozzuk meg, mennyi hőt kap a helyiség egységnyi tömegű fűtőanyag elégetése árán!Végeredmény