„Termodinamika - Fajhő, Körfolyamatok” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
a (→Néhány fontos összefüggés) |
|||
13. sor: | 13. sor: | ||
[[Fájl:Ideális gáz összefoglaló.svg|left|200px]] Az ábrának megfelelő folyamatokra: | [[Fájl:Ideális gáz összefoglaló.svg|left|200px]] Az ábrának megfelelő folyamatokra: | ||
{| style="min-width: 50%; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;" | {| style="min-width: 50%; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;" | ||
− | | | + | | style="width: 20%;" |
− | | {{Hl1}} | Δ''Q''<sub>fel</sub> | + | | style="width: 20%;{{Hl1|short=true}}" | Δ''Q''<sub>fel</sub> |
− | | {{Hl1}} | Δ''Q''<sub>le</sub> | + | | style="width: 20%;{{Hl1|short=true}}" | Δ''Q''<sub>le</sub> |
− | | {{Hl1}} | Δ''U'' | + | | style="width: 20%;{{Hl1|short=true}}" | Δ''U'' |
− | | {{Hl1}} | Δ''W'' | + | | style="width: 20%;{{Hl1|short=true}}" | Δ''W'' |
|- | |- | ||
− | | | + | | {{Hl1}} | '''izobár'''<br />''p''=const. |
| $p_1\frac{C_p}{R}\left(V_2-V_1\right)$ | | $p_1\frac{C_p}{R}\left(V_2-V_1\right)$ | ||
| 0 | | 0 | ||
25. sor: | 25. sor: | ||
| $p_1\left(V_1-V_2\right)$ | | $p_1\left(V_1-V_2\right)$ | ||
|- | |- | ||
− | | | + | | {{Hl1}} | '''izochor'''<br />''V''=const. |
| $V_1\frac{C_V}{R}\left(p_2-p_1\right)$ | | $V_1\frac{C_V}{R}\left(p_2-p_1\right)$ | ||
| 0 | | 0 | ||
31. sor: | 31. sor: | ||
| 0 | | 0 | ||
|- | |- | ||
− | | | + | | {{Hl1}} | '''izoterm'''<br />''T''=const. |
| $nRT\ln\frac{V_2}{V_1}$ | | $nRT\ln\frac{V_2}{V_1}$ | ||
| 0 | | 0 | ||
37. sor: | 37. sor: | ||
| $nRT\ln\frac{V_2}{V_1}$ | | $nRT\ln\frac{V_2}{V_1}$ | ||
|- | |- | ||
− | | | + | | {{Hl1}} | '''adiabatikus'''<br />''S''=const. |
| 0 | | 0 | ||
| 0 | | 0 |
A lap 2013. április 13., 16:17-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Fajhő, Körfolyamatok |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Néhány fontos összefüggés
Carnot-körfolyamat hatásfoka hőmérsékletű hőtartályokkal
a hőszivattyú teljesítménytényezője , a hűtőgép jósági tényezője .
Az ábrának megfelelő folyamatokra:style="width: 20%;" | ΔQfel | ΔQle | ΔU | ΔW |
izobár p=const. |
0 | |||
izochor V=const. |
0 | 0 | ||
izoterm T=const. |
0 | 0 | ||
adiabatikus S=const. |
0 | 0 |
Feladatok
- Melegszik vagy lehűl az ideális gáz, ha a összefüggés ( állandó) szerint tágul ki? Mekkora a gáz mólhője ebben a folyamatban, ha állandó térfogaton mért mólhője ?ÚtmutatásA fajhő általános definícióját használjuk, majd az állapotváltozás „pályáját” megadó egyenlet segítségével keressük meg a függvényt és abból a hányadost!VégeredményLehűl,
- Határozzuk meg azon lehetséges folyamatokat megadó összefüggést, amelyek közben az ideális gáz mólhője állandó (az állandó nyomáson és állandó térfogaton mért mólhőket tekintsük ismertnek)! Vezessük le a kapott egyenletből az ismert, állandó mólhőjű speciális folyamatok egyenletét.ÚtmutatásAz első főtételbe írjuk be az állandónak feltételezett mólhőt, az állapotegyenlet segítségével küszböljük ki az egyenletből a hőmérsékletet, majd oldjuk meg a -re és -re kapott differenciálegyenletet.Végeredmény
- Ideális gáz állapotváltozását a síkon a összefüggés írja le.
- a) Bizonyítsa be, hogy ebben a folyamatban a fajhő térfogatfüggését a összefüggés adja meg!ÚtmutatásA fejhő definíciós egyenletébe írjuk be a megadott függvényt, használjuk az állapotegyenletet és alkalmazzuk a összefüggést!
- b) Milyen , értékpárnál maximális a gáz hőmérséklete, ha az állapotváltozást a egyenlet adja meg ( és ismert pozitív állandók)?ÚtmutatásHasználjuk ki, hogy a maximális hőmérsékletnek megfelelő izoterma az állapotváltozást leíró görbe érintője, ahol a fajhőnek szingularitása van!Végeredmény
- a) Bizonyítsa be, hogy ebben a folyamatban a fajhő térfogatfüggését a összefüggés adja meg!
- Az első ábrán egy ideális gázzal végzett körfolyamat diagramja látható. Ábrázoljuk a folyamatot és diagramon!
- A második ábrán egy ideális gázzal végzett körfolyamat diagramja látható. Mekkora a gáz által végzett munka?Végeredmény
- , nyomású kétatomos ideális gázt térfogatról állandó nyomáson térfogatúra nyomunk össze (az ábrán 1-es út). Ezen az állandó térfogaton eredeti hőmérsékletére melegítjük (2-es út), majd izotermikusan a kiinduló térfogatára tágítjuk (3-as út).
- a) Mennyivel változott a gáz belső energiája az 1-es úton?Végeredmény
- b) Mennyivel hőt kellet közölnünk a gázzal a 2-es úton?Végeredmény
- c) Mekkora a gáz által végzett munka és a gáz által felvett hő a teljes körfolyamatban?Végeredmény
- a) Mennyivel változott a gáz belső energiája az 1-es úton?
- Egy Carnot-hűtőgép egyik hőtartályában hőmérsékletű, forrásban lévő víz, a másikban hőmérsékletű víz van. A víz forráshője , a jég olvadáshője .
- a) Mennyi vizet kell az alsó hőtartályban hőmérsékletű jéggé fagyasztani ahhoz, hogy a felső hőtartályban tömegű hőmérsékletű gőz keletkezzék?Végeredményahol a körfolyamat hatásfoka.
- b) Mennyi külső munkát kell a körfolyamatba betáplálni?Végeredményahol a körfolyamat hatásfoka.
- a) Mennyi vizet kell az alsó hőtartályban hőmérsékletű jéggé fagyasztani ahhoz, hogy a felső hőtartályban tömegű hőmérsékletű gőz keletkezzék?
- Az ábrán a és hőmérsékletekkel meghatározott körfolyamat látható. Mekkora annak a gépnek a hatásfoka, amelyik ezt a körfolyamatot mólnyi mennyiségű, adott fajhőviszonyú ideális gázzal valósítja meg?Végeredményahol
- mólnyi ideális gáz az ábrán látható körfolyamatot végzi. A körfolymat két izobár és két adiabata szakaszból áll, amelyeket a , , és adatok határoznak meg (ez a gőzgép sémája).
- a) Mekkora a gőzgép hatásfoka?
- b) Hogyan függ a hatásfok attól, hogy hány atomos gázmolekulákkal végezzük a körfolyamatot?
- c) Az adott gépnél és az adott gáznál hogyan növelhető a hatásfok?Végeredménya)
b) A molekulák szabadsági fokának csökkentésével a hatásfok nő.
c) A nyomásviszony növelésévekl a hatásfok nő.
- Egy épület fűtésére az ún. dinamikus fűtést használjuk:
- A fűtőanyagot elégetjük egy hőerőgép tűzszekrényében, melynek hőmérsékletét állandó hőmérsékleten tartjuk (ez a hőerőgép felső hőtartálya).
- A hőerőgép egy hőszivattyút működtet, amelynek alsó hőtartálya egy tó hőmérsékletű vize, felső hőtartálya pedig a hőerőgépet hűtő hőmérsékletű víz, amely az épületet egyúttal fűti ().
- A tűzszekrényben égéshőjű anyag ég, a hőerőgép és a hőszivattyú veszteség nélkül, Carnot-hatásfokkal működik. Határozzuk meg, mennyi hőt kap a helyiség egységnyi tömegű fűtőanyag elégetése árán!Végeredmény