„Magnetosztatika példák - Vasmagos szolenoid mágneses tere” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „<noinclude> Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 2. Kategória:Szerkesztő:Beleznai Kategória:Magnetosztatika {{Kísérleti fizika gyakorlat | tárgynév …”) |
|||
8. sor: | 8. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex>#Egy $l$ hosszúságú, $r$ sugarú, $N$ menetű szolenoidban $I$ erősségű áram folyik. A szolenoidba helyezünk egy ugyanolyan keresztmetszetű, $h<l$ hosszúságú vashengert, amelynek relatív permeabilitása $\mu_v$. Számítsuk ki a mágneses térerősség és a mágneses indukció értékét a vason belül és kívül! </wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$H_{vas}=\dfrac{ NI}{h\left( 1-\mu_v \right)+l\mu_v} $$ | + | </noinclude><wlatex>#Egy $l$ hosszúságú, $r$ sugarú, $N$ menetű szolenoidban $I$ erősségű áram folyik. A szolenoidba helyezünk egy ugyanolyan keresztmetszetű, $h<l$ hosszúságú vashengert, amelynek relatív permeabilitása $\mu_v$. Számítsuk ki a mágneses térerősség és a mágneses indukció értékét a vason belül és kívül! </wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$H_{vas}=\dfrac{ NI}{h\left( 1-\mu_v \right)+l\mu_v} $$$$H_{levego}=\dfrac{ NI}{h\left( \dfrac{1}{\mu_v}-1 \right)+l} $$}} |
− | $$H_{levego}=\dfrac{ NI}{h\left( \dfrac{1}{\mu_v}-1 \right)+l} $$}} | + | |
</wlatex></includeonly><noinclude> | </wlatex></includeonly><noinclude> | ||
== Megoldás == | == Megoldás == |
A lap 2013. július 15., 15:44-kori változata
Feladat
- Egy hosszúságú, sugarú, menetű szolenoidban erősségű áram folyik. A szolenoidba helyezünk egy ugyanolyan keresztmetszetű, hosszúságú vashengert, amelynek relatív permeabilitása . Számítsuk ki a mágneses térerősség és a mágneses indukció értékét a vason belül és kívül!
Megoldás
Szimmetria okokból feltételezzük, hogy a szolenoidban kialakuló mágneses indukció mindenütt párhuzamos a tekercs tengelyével. Ebben az esetben a mágneses indukció a vasmag közeghatárain merőlegesen halad át, tehát nagysága a tekercsen belül konstans értékűnek tekinthető. Ebből következik, hogy a mágneses tér viszont a két közegben eltérő:
Felvéve az 1. ábra szerinti zárt görbét, a mágneses térerősségekre felírható az Amper-féle gerjesztési törvény:
Ebből kifejezve a mágneses indukciót:
Az ismert mágneses indukció értékét behelyettesítve a térerősség korábban felírt összefüggéseibe, megkapjuk a térerősségeket: