Termodinamika példák - Ideális gáz állapotváltozása p-V összefüggéssel
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Termodinamika - Fajhő, Körfolyamatok |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Ideális gáz állapotváltozását a
síkon a
összefüggés írja le.
- a) Bizonyítsa be, hogy ebben a folyamatban a fajhő térfogatfüggését a összefüggés adja meg!
- b) Milyen
,
értékpárnál maximális a gáz hőmérséklete, ha az állapotváltozást a
egyenlet adja meg (
és
ismert pozitív állandók)?
- a) Bizonyítsa be, hogy ebben a folyamatban a fajhő térfogatfüggését a
Megoldás
a) Egy tetszőleges folyamat során mérhető fajhő meghatározásához vissza kell nyúlnunk annak a közölt hőmennyiséggel adott definíciójához, ezt pedig az I. főtételből tudjuk számítani:
![\[ \delta Q = \mathrm{d}U + p\,\mathrm{d}V \]](/images/math/1/6/3/1635c527bc6dbb6f3ab31c4de2e96f72.png)
![\[ c n\,\mathrm{d}T = c_V n\,\mathrm{d}T + p\,\mathrm{d}V \]](/images/math/6/9/7/69718f7f00c621f3c8996411f646c4c8.png)
![\[ c = c_V + \frac1n p \left[\frac{\mathrm{d}V}{\mathrm{d}T}\right]_{\substack{\text{állapot-}\\ \text{változás}}} \]](/images/math/7/9/9/799407f8aa60b820ce1437a76172adad.png)
A nyomáűs adott az
függvénykapcsolattal, még a fenti, állapotváltozás pályáján vett deriváltat kell ezzel kifejeznünk. Induljunk ki az ideális gáz állapotegyenletéből!
![\[ pV = nRT \]](/images/math/c/f/8/cf82310eb0f39095dfac7e50cefcd7d1.png)
Innen küszöböljük ki a változót az állapotváltozásra vonatkozó ismereteink segítségével:
Ebből
csak implicit módon volna kifejezhető, ezért az eredeti derivált helyett
\setbox0\hbox{$\left[\frac{\mathrm{d}T}{\mathrm{d}V}\right]_{\substack{\text{állapot-}\\ \text{változás}} = \left\{\left[\frac{\mathrm{d}V}{\mathrm{d}T}\right]_{\substack{\text{állapot-}\\ \text{változás}}\right}^{-1}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%
értéket számítjuk ki. (Fontos megjegyezni, hogy a deriváltak ilyen kapcsolata akko rés csak akkor áll fenn, ha a deriváltak léteznek és azonos pályára számítjuk őket.)
\[T=\frac{f(V)V}{nR} \qquad \Rightarrow \qquad \left[\frac{\mathrm{d}T}{\mathrm{d}V}\right]_{\substack{\text{állapot-}\\ \text{változás}} = \frac1{nR}\left(\frac{\mathrm{d}f}{\mathrm{d}V}V+f\right).\]
Ide behelyettesítve
![\[ c = c_V + \frac{f}{n} \frac{nR}{\frac{\mathrm{d}f}{\mathrm{d}V}V+f} \]](/images/math/8/c/2/8c2e37497b158a149c9c2448b5f78440.png)
adódik, amiből már egyenesen következik a feladat állítása.
b) Felhasználjuk a hőmérsékletre az előbb levezetett összefüggést, amibe most beírjuk explicit alakját:
![\[T=\frac{(a-bV)V}{nR}.\]](/images/math/c/9/5/c95728a5374423764210180abb8cc207.png)
Ennek a kifejezésnek negatív együtthatója miatt maximuma van, ami szélsőértékkereséssel határozható meg:
![\[0=\left.\frac{\partial T}{\partial V}\right|_{V_m} = \left.\frac{a-2bV}{nR}\right|_{V_m} \qquad \Rightarrow \qquad V_m=\frac{a}{2b}.\]](/images/math/b/2/2/b22cc05f46cfbd52d57e84d054981f51.png)
Innen a nyomás .