Elektrosztatika példák - Egyenletesen töltött fémgömb árnyékolással potenciáltere
A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Beleznai (vitalap | szerkesztései) 2013. április 28., 17:16-kor történt szerkesztése után volt.
Feladat
- Egy
sugarú tömör fémgömböt koncentrikusan vesz körül, egy
falvastagságú fém gömbhéj, aminek a belső átmérője
. Közöttük levegő van. A belső fémgömböt feltöltjük, úgy, hogy a felületi töltéssűrűsége
.
a) Határozzuk meg a számszerűen a térerősséget a gömbök felszínén.
b) Ábrázoljuk a térerősséget, mint a középponttól mért távolság függvényét, ha a külső gömb földeletlen, illetve földelt.
c) Mekkora a gömbök közötti potenciálkülönbség?
d) Legfeljebb mekkora feszültség kapcsolható a gömbökre, hadielektromos szilárdságú szigetelőt teszünk közéjük?
Megoldás
a) Földeletlen esetben a külső gömbön töltésmegosztás jön létre. Ha az sugarú gömb töltése
akkor a külső gömb belső felületén
, külső felületén pedig
töltés jön létre.
A belső gömb felszínére felírva a Gauss-tételt:
![\[\vec{E}\cdot 4\cdot R_{1}^{2}\cdot\pi = \frac{\omega}{\epsilon_{0}}\cdot 4\cdot R_{1}^{2}\cdot\pi\]](/images/math/d/4/f/d4ffd4f93cd39d7bd400b1806a7031d6.png)
![\[\vec{E}=\frac{\omega}{\epsilon_{0}}\]](/images/math/1/5/d/15d20a6021d6601490871e3c4ed48bf7.png)
A külső gömb külső sugara erre felírva a Gauss-tételt:
![\[\vec{E}\cdot 4\cdot R_{3}^{2}\cdot\pi = \frac{\omega}{\epsilon_{0}}\cdot 4\cdot R_{1}^{2}\cdot\pi\]](/images/math/c/5/b/c5be4cc4273a050664788fee396e2ae2.png)
![\[\vec{E}=\frac{\omega\cdot R_{1}^{2}}{\epsilon_{0}\cdot R_{3}^{2}}\]](/images/math/6/4/b/64b193f7e3326be3691062cb198b5bc7.png)
b) Különböztessünk meg négy esetet és írjuk fel rájuk a Gauss tételt:
1:
![\[\vec{E}\cdot 4\cdot r^{2}\cdot\pi = 0 \Rightarrow \vec{E}=0\]](/images/math/7/a/f/7af4f60c44b4e29f0970f81e09988426.png)
2:
![\[\vec{E}\cdot 4\cdot r^{2}\cdot\pi = \frac{\omega}{\epsilon_{0}}\cdot 4\cdot R_{1}^{2}\cdot\pi \Rightarrow \vec{E}= \frac{\omega\cdot R_{1}^{2}}{\epsilon_{0}\cdot r^{2}}\]](/images/math/6/b/e/6be977370516a5e807b6e7cb59f99c8e.png)
3:
![\[\vec{E}\cdot 4\cdot r^{2}\cdot\pi = 0 \Rightarrow \vec{E}=0\]](/images/math/7/a/f/7af4f60c44b4e29f0970f81e09988426.png)
4.a: (földeletlen):
![\[\vec{E}\cdot 4\cdot r^{2}\cdot\pi = \frac{\omega}{\epsilon_{0}}\cdot 4\cdot R_{1}^{2}\cdot\pi \Rightarrow \vec{E}= \frac{\omega\cdot R_{1}^{2}}{\epsilon_{0}\cdot r^{2}}\]](/images/math/6/b/e/6be977370516a5e807b6e7cb59f99c8e.png)
4.b: (földelet):
Ekkor annyi töltés jelenik meg a külső gömb külső felszínén, hogy a külső gömb összes töltése legyen.
![\[\vec{E}\cdot 4\cdot r^{2}\cdot\pi = 0 \Rightarrow \vec{E}=0\]](/images/math/7/a/f/7af4f60c44b4e29f0970f81e09988426.png)
c) A gömbök közötti potenciálkülönbség:
![\[\Delta U = -\int_{R_{1}}^{R_{2}}\vec{E}\vec{dr}=-\int_{R_{1}}^{R_{2}}\frac{\omega\cdot R_{1}^{2}}{\epsilon_{0}\cdot r^{2}}\vec{dr}\]](/images/math/d/1/0/d1097c917cad8837bf4aa770c19d7acf.png)
![\[ \Delta U = \frac{\omega\cdot R_{1}^{2}}{\epsilon_{0}}\cdot [\frac{1}{R_{1}}-\frac{1}{R_{2}}]\]](/images/math/f/4/c/f4c60dff9fba2256f157bc2e3afc28c9.png)

![\[ \Delta U = E_{max}\cdot R_{1}^{2}\cdot [\frac{1}{R_{1}}-\frac{1}{R_{2}}]\]](/images/math/2/6/4/264dc94494e0f534d43907a26211cc34.png)
A gömbre, akkora potenciálkülönbséget rakhatunk, hogy a kialakuló tér maximális értéke ne legyen nagyobb mint . Ezzel a gömbökre kapcsolható legnagyobb potenciálkülönbség:
![\[ \Delta U = E_{kr}\cdot R_{1}^{2}\cdot [\frac{1}{R_{1}}-\frac{1}{R_{2}}]\]](/images/math/5/b/b/5bb8c30ad6998b0a96dd0fe6437d329e.png)