Elektrosztatika példák - Koaxilális hengerfelületek potenciáltere

A Fizipedia wikiből
Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 2.
Gyakorlatok listája:
  1. Erőhatások elektromos erőtérben, elektromos térerősség
  2. Elektromos potenciál
  3. Dielektrikumok, Gauss-tétel. Kapacitás, kondenzátorok
  4. Kapacitás, kondenzátorok. Elrendezések energiája
  5. Vezetőképesség, áramsűrűség
  6. Biot-Savart törvény, gerjesztési törvény
  7. Erőhatások mágneses térben
  8. Mágneses térerősség. Kölcsönös és öninduktivitás
  9. Az indukció törvénye, mozgási indukció
  10. Mágneses tér energiája. Váltakozó áram, eltolási áram
Elektrosztatika - Elektromos potenciál
Feladatok listája:
  1. Potenciál számítása a térerősségből
  2. Elektromos térerősség kiszámítása a potenciálból
  3. Töltésen végzett munka
  4. A potenciál változása egyenletesen töltött körlap tengelye mentén
  5. Párhuzamos végtelen síklapok potenciáltere
  6. Összeolvadt esőcseppek potenciálja
  7. Fém gömbhéjjal koncentrikusan körülvett töltött fémgömb esetén kialakuló potenciáltér
  8. Töltéssel ellátott koaxiális fémhengerek közötti potenciálkülönbség
  9. A potenciál töltött fémszállal koaxiális fémhenger esetén
  10. Vezető félgömb potenciálja a gömb középpontjában
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. Két végtelen hosszú koaxiális fémhengert egynemű töltéssel töltünk fel úgy, hogy a töltéssűrűség a külső hengeren \setbox0\hbox{$\omega_{2}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, a belsőn pedig \setbox0\hbox{$\omega_{1}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. A hengerek sugara \setbox0\hbox{$R_{1}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$R_{2}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Határozzuk meg a hengerek közötti potenciálkülönbséget?

Megoldás


Vegyünk egy igen hosszú ( \setbox0\hbox{$L>>R_{1}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%) \setbox0\hbox{$r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% sugarú hengert, amely körbe zárja a belső hengert, de sugara kisebb a külső henger sugránál. (\setbox0\hbox{$R_{1}<r<R_{2}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%) Írjuk fel erre a Gauss-tételt:

\[E\cdot 2\cdot r\cdot\pi\cdot L = \frac{\omega_{2}}{\epsilon_{0}}\cdot 2\cdot R_{1}\cdot\pi\cdot L\]

Amiből:

\[E=  \frac{\omega_{2}\cdot R_{1}}{\epsilon_{0}\cdot r}\]

A pontenciálkülönbség pedig:

\[\Delta U = \int_{R_{1}}^{R_{2}}\frac{\omega_{2}\cdot R_{1}}{\epsilon_{0}\cdot r}\cdot dr =\frac{\omega_{2}\cdot R_{1}}{\epsilon_{0}}\cdot \ln\left(\frac{R_{2}}{R_{1}}\right)  \]