„Elektrosztatika példák - Összeolvadt felhő-vízcseppek potenciálja” változatai közötti eltérés
9. sor: | 9. sor: | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
</noinclude><wlatex># A felhőkben levő vízcseppeket kis sugarú gömböknek lehet tekinteni, amelyek egymástól olyan távolságban vannak, hogy töltésük a többiektől függetlenül jön létre. Tegyük fel azt, hogy a felhőt alkotó apró vízcseppek átmérője $r$ és átlagosan $U$ potenciálra töltődnek fel. Ha ezek az apró cseppek $R$ sugarú cseppekké sűrűsödnek, mekkora lesz a nagy cseppek potenciálja a végtelen távoli ponthoz képest? | </noinclude><wlatex># A felhőkben levő vízcseppeket kis sugarú gömböknek lehet tekinteni, amelyek egymástól olyan távolságban vannak, hogy töltésük a többiektől függetlenül jön létre. Tegyük fel azt, hogy a felhőt alkotó apró vízcseppek átmérője $r$ és átlagosan $U$ potenciálra töltődnek fel. Ha ezek az apró cseppek $R$ sugarú cseppekké sűrűsödnek, mekkora lesz a nagy cseppek potenciálja a végtelen távoli ponthoz képest? | ||
− | </wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content= | + | </wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content= Osszuk fel infinitezimális felületelemekre és alkalmazzuk a szuperpozíció elvét! }}{{Végeredmény|content=$$E=\dfrac{\omega}{2\varepsilon_{0}} \left(1-\dfrac{z}{(R^2+z^2)^{1/2}} \right)$$}} |
</wlatex></includeonly><noinclude> | </wlatex></includeonly><noinclude> | ||
== Megoldás == | == Megoldás == |
A lap jelenlegi, 2013. június 26., 16:17-kori változata
Feladat
- A felhőkben levő vízcseppeket kis sugarú gömböknek lehet tekinteni, amelyek egymástól olyan távolságban vannak, hogy töltésük a többiektől függetlenül jön létre. Tegyük fel azt, hogy a felhőt alkotó apró vízcseppek átmérője és átlagosan potenciálra töltődnek fel. Ha ezek az apró cseppek sugarú cseppekké sűrűsödnek, mekkora lesz a nagy cseppek potenciálja a végtelen távoli ponthoz képest?
Megoldás
Először határozzuk meg a felület töltéssűrűségét:
Ezt követően parametrizáljuk a körlap felületét és polárkoordináták szerint. Válasszunk ki egy szög alatt látszódó, a középponttól távolságra levő kicsiny felületdarabot, melynek sugár irányú szélessége (1. ábra). Ezen infinitezimális felületelem töltése:
Ezen infinitezimális felületelem ponttöltésnek tekinthető, melynek potenciál járuléka a kérdéses pontban:
Ahol a felületelem és a kérdéses pont távolsága. Ha a teljes felület által keltett potenciálra vagyunk kíváncsiak, a szuperpozíció elve alapján skalárisan összegeznünk kell az egyes felületelemek potenciál járulékait:
Behelyettesítve a felületi töltéssűrűségre kapott összefüggést:
Érdekesség: Érdemes kiszámítani a kapott potenciál negatív gradiensét:
Mely megadja a kérdéses pontban a térerősséget. Ezt vessük össze a Egyenletesen töltött körlap tengelye mentén a potenciáltér megoldásával, ahol ugyanezen geometria elektromos terét kellett meghatározni térerősség vektorok összegzésével:
A két számítási módszer megegyező eredménye szívderítő.