„Mechanika - Rezgés ferde rugóval” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „<noinclude> Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 1. Kategória:Szerkesztő:Gombkötő Kategória:Mechanika {{Kísérleti fizika gyakorlat | tárgynév = …”) |
(→Megoldás) |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
</noinclude><wlatex># (*6.14.) Az ábrán látható $m$ tömegű test a vízszintes rúdon súrlódás nélkül mozoghat. A hozzá kapcsolódó rugó másik végpontját a rúdtól $h$ távolságra rögzítjük. A rugó nyugalmi hossza $l_0$, rugóállandója $D$. Határozzuk meg az egyensúlyi helyzet körüli kis rezgések frekvenciáját különböző $h$ távolságok esetén! Vizsgáljuk meg a $h\rightarrow 0$ és $h\rightarrow l_0$ határeseteket! ÁBRA</wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=Írjuk fel a rugó hosszváltozásás pontosan a Pitagorasz-tétel segítségével, majd közelítsük kis változásokra. Ne felejtsük el a rugóerőt a mozgás irányára vetíteni!}}{{Végeredmény|content=Az effektív rugóállandó $$D_{\rm{eff}}=D\frac{l_0^2-h^2}{l_0^2},$$ ezzel számolható a frekvencia az ismert összefüggéssel.}}</wlatex></includeonly><noinclude> | </noinclude><wlatex># (*6.14.) Az ábrán látható $m$ tömegű test a vízszintes rúdon súrlódás nélkül mozoghat. A hozzá kapcsolódó rugó másik végpontját a rúdtól $h$ távolságra rögzítjük. A rugó nyugalmi hossza $l_0$, rugóállandója $D$. Határozzuk meg az egyensúlyi helyzet körüli kis rezgések frekvenciáját különböző $h$ távolságok esetén! Vizsgáljuk meg a $h\rightarrow 0$ és $h\rightarrow l_0$ határeseteket! ÁBRA</wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=Írjuk fel a rugó hosszváltozásás pontosan a Pitagorasz-tétel segítségével, majd közelítsük kis változásokra. Ne felejtsük el a rugóerőt a mozgás irányára vetíteni!}}{{Végeredmény|content=Az effektív rugóállandó $$D_{\rm{eff}}=D\frac{l_0^2-h^2}{l_0^2},$$ ezzel számolható a frekvencia az ismert összefüggéssel.}}</wlatex></includeonly><noinclude> | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
− | <wlatex>A 6.9. feladathoz hasonlóan meg lehet határozni egy effektív rugóállandót. A rugó nyújtatlan állapotában a test legyen $x_0$ távolságra a rúd kiszemelt pontjától: $$h^2+x_0^2=l_0^2$$ Ez egyben az egyensúlyi helyzet, tehát itt a rugóerő $F_r=0$. Ebből $\rm dx\ll x_0$ mértékben kimozdítva a rugó hossza $l$-re változik, melyre $h^2+(x_0+\rm dx)^2=l^2=(l_0+\rm dl)^2$. Keressük a rugó $\rm dl$ kis hosszváltozását $\rm dx$-ben elsőrendű közelítésben. Az előbbi Pitagorasz-tételben a zárójeleket bontva a másodrendben kicsi tagokat elhagyva kapjuk: $2x_0\rm dx=2l_0\rm dl$, azaz $$\rm dl=\frac{x_0}{l_0}\rm dx=\cos{\alpha}\rm dx,$$ ahol $\alpha$ a rugó és a rúd által bezárt szög. Ez utóbbi összefüggést egy megfelelő ábrából is leolvashattuk volna | + | <wlatex>A 6.9. feladathoz hasonlóan meg lehet határozni egy effektív rugóállandót. A rugó nyújtatlan állapotában a test legyen $x_0$ távolságra a rúd kiszemelt pontjától: $$h^2+x_0^2=l_0^2$$ Ez egyben az egyensúlyi helyzet, tehát itt a rugóerő $F_r=0$. Ebből $\rm dx\ll x_0$ mértékben kimozdítva a rugó hossza $l$-re változik, melyre $h^2+(x_0+\rm dx)^2=l^2=(l_0+\rm dl)^2$. Keressük a rugó $\rm dl$ kis hosszváltozását $\rm dx$-ben elsőrendű közelítésben. Az előbbi Pitagorasz-tételben a zárójeleket bontva a másodrendben kicsi tagokat elhagyva kapjuk: $2x_0\rm dx=2l_0\rm dl$, azaz $$\rm dl=\frac{x_0}{l_0}\rm dx=\cos{\alpha}\rm dx,$$ ahol $\alpha$ a rugó és a rúd által bezárt szög. Ez utóbbi összefüggést egy megfelelő ábrából is leolvashattuk volna. Ezzel a rugóerő kis kitérésekre közelített alakja $$F_r=-D\rm dl=-D\frac{x_0}{l_0}\rm dx,$$ melynek rúd irányú $F_x$ komponense az egyedüli erő abban az irányban, tehát a mozgásegyenlet $$m\ddot x=F_x=F_r\cos{\alpha}=F_r\frac{x_0}{l_0}=-D\frac{x_0^2}{l_0^2}\rm dx=-D\frac{l_0^2-h^2}{l_0^2}\rm dx,$$ vagyis az effektív rugóállandó $$D_{\rm{eff}}=D\frac{l_0^2-h^2}{l_0^2}$$ Ez $h=0$ esetén visszaadja $D$-t, $h=l_0$ esetén pedig nulla, azaz nem alakul ki harmonikus rezgés kis kitéréseknél[[Kép:Kfgy1_06_6.14jo.svg|none|250px]].</wlatex> |
</noinclude> | </noinclude> |
A lap 2013. június 20., 12:45-kori változata
Feladat
- (*6.14.) Az ábrán látható tömegű test a vízszintes rúdon súrlódás nélkül mozoghat. A hozzá kapcsolódó rugó másik végpontját a rúdtól távolságra rögzítjük. A rugó nyugalmi hossza , rugóállandója . Határozzuk meg az egyensúlyi helyzet körüli kis rezgések frekvenciáját különböző távolságok esetén! Vizsgáljuk meg a és határeseteket! ÁBRA