Elektrosztatika példák - Négyszög sarkaiba helyezett ponttöltések elektromos tere

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Beleznai (vitalap | szerkesztései) 2013. szeptember 12., 14:55-kor történt szerkesztése után volt.

Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 2.
Gyakorlatok listája:
  1. Erőhatások elektromos erőtérben, elektromos térerősség
  2. Elektromos potenciál
  3. Dielektrikumok, Gauss-tétel. Kapacitás, kondenzátorok
  4. Kapacitás, kondenzátorok. Elrendezések energiája
  5. Vezetőképesség, áramsűrűség
  6. Biot-Savart törvény, gerjesztési törvény
  7. Erőhatások mágneses térben
  8. Mágneses térerősség. Kölcsönös és öninduktivitás
  9. Az indukció törvénye, mozgási indukció
  10. Mágneses tér energiája. Váltakozó áram, eltolási áram
Elektrosztatika - Erőhatások elektromos erőtérben, elektromos térerősség
Feladatok listája:
  1. Négyszög sarkaiba helyezett ponttöltések elektromos tere
  2. Két töltést összekötő egyenes mentén az elektromos tér
  3. Körvezető tengelye mentén az elektromos tér
  4. Egyenletesen töltött körlap tengelye mentén az elektromos tér
  5. Végtelen hosszú egyenes fonál elektromos tere 1.
  6. Végtelen hosszú egyenes fonál elektromos tere 2.
  7. Végtelen sík elektromos tere
  8. Két, egymásra merőleges végtelen sík elektromos tere
  9. Homogén térfogati töltéssűrűségű töltött gömb elektromos tere
  10. Földelt gömbhéjjal koncentrikusan körülvett egyenletesen töltött gömb elektromos tere
  11. Egyenletesen töltött gömbben lévő, gömb alakú üreg elektromos tere
  12. Végtelen hosszú egyenes fonálpár elektromos tere
  13. Az elektromos térerősség helyfüggő lineáris töltéssűrűségű szigetelő gyűrű tengelye mentén
  14. Vezető gömbhéjjal koncentrikusan körülvett egyenletesen töltött gömb elektromos tere
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. Egy \setbox0\hbox{$a$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% oldalú négyzet csúcspontjaiba egyforma \setbox0\hbox{$+q$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% töltést helyezünk.Mekkora és milyen irányú erő hat egy-egy töltésre? Hova kellene helyezni egy újabb töltést, hogy egyikre se hasson erő? Mekkora nagyságú, és milyen előjelű ez a töltés?
    KFGY2-1-1.png

Megoldás


Ha a kiszemelt töltésen az ábrán látható módon felveszünk egy koordináta rendszert, akkor annak helyén a többi töltés által keltett térerősség:

\[\vec{E_{2}} = \frac{k\cdot{q}}{(a\cdot{\sqrt{2}})^2}\cdot\vec{e_{x}} \]
\[\vec{E_{1}} = \frac{k\cdot{q}}{{a}^2}\cdot\vec{e_{x}}\cdot{\cos(\alpha)}+ \frac{k\cdot{q}}{{a}^2}\cdot\vec{e_{y}}\cdot{\sin(\alpha)} \]
\[\vec{E_{3}} = \frac{k\cdot{q}}{{a}^2}\cdot\vec{e_{x}}\cdot{\cos(\alpha)}- \frac{k\cdot{q}}{{a}^2}\cdot\vec{e_{y}}\cdot{\sin(\alpha)} \]

Ahol \setbox0\hbox{$k=1/4\pi \varepsilon_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. A \setbox0\hbox{$q_{4}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% töltésrere ható elektromos tér a három töltés szuperpozíciójaként áll elő. Látható, hogy a négyzet átlójára merőleges erők éppen kiejtik egymást, így a kiszemelt töltésre csak átló irányú tér fog hatni. Ennek nagysága pedig:

\[\vec{E_{e}}=\frac{k\cdot{q}}{a^{2}}\cdot{(\frac{1}{2}+\sqrt{2})}\cdot{\vec{e_{x}}}\]

Amiből a töltésre ható erő:

\[\vec{F}=\frac{k\cdot{q^{2}}}{a^{2}}\cdot{(\frac{1}{2}+\sqrt{2})}\cdot{\vec{e_{x}}}\]

Ha azt szeretnénk, hogy egyik töltésre se hasson erő, akkor pedig a négyzet középpontjába kell egy olyan \setbox0\hbox{$q*$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% ellentétes előjelű töltést tennünk, amely által keltett erő éppen ellenttart a négyzet többi töltése által okozott eredő erővel.

\[\vec{F*}=\vec{-F_{e}} \]
\[\frac{k\cdot{q^2}}{a^2}\cdot{(\frac{1}{2}+\sqrt{2})}=-\frac{k\cdot{q}\cdot{q*}}{{(\frac{\sqrt{2}}{2}\cdot{a})}^2} \]

Innen pedig:

\[q* = -(\frac{1}{4}+\frac{\sqrt{2}}{2}).\]