„Termodinamika példák - A termodinamika differenciális összefüggései” változatai közötti eltérés
a |
(→Megoldás) |
||
(2 szerkesztő 2 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
13. sor: | 13. sor: | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
− | <wlatex>Számításainkat nem csak a feladatban előírt, hanem minden termodinamikai potenciálra elvégezzük. Amikor a | + | <wlatex>Számításainkat nem csak a feladatban előírt, hanem minden termodinamikai potenciálra elvégezzük. Amikor a termodinamikai potenciálok az alább megjelölt természetes változóikkal függvényeként vannak kifejezve, a termodinamika fundamentális függvényeinek is szokás őket nevezni. |
=== Belső energia === | === Belső energia === | ||
25. sor: | 25. sor: | ||
A termodinamikai potenciálokon hajtsuk végre a [http://en.wikipedia.org/wiki/Legendre_transformation Legendre-transzformációt], ezt az alakot vessük össze a potenciál teljes differenciáljával: | A termodinamikai potenciálokon hajtsuk végre a [http://en.wikipedia.org/wiki/Legendre_transformation Legendre-transzformációt], ezt az alakot vessük össze a potenciál teljes differenciáljával: | ||
− | === | + | === ''Helmholtz''-féle szabadenergia === |
+ | (''Régiesen exergiának is nevezik. Elterjedt ekvivalens jelölése $F(T,V)\equiv A(T,V)$, ami főleg külföldi szakirodalomban jelenik meg.'') | ||
$$ \boxed{F(T,V)=U-TS} $$ | $$ \boxed{F(T,V)=U-TS} $$ | ||
$$ \mathrm{d}F = \mathrm{d}U-S\,\mathrm{d}T-T\,\mathrm{d}S | $$ \mathrm{d}F = \mathrm{d}U-S\,\mathrm{d}T-T\,\mathrm{d}S | ||
33. sor: | 34. sor: | ||
− | === '' | + | === Entalpia === |
+ | (''Ezt a függvényt ''Gibbs'' alkotta meg, de az elnevezése későbbről származik.'') | ||
$$ \boxed{H(S,p)=U+pV} $$ | $$ \boxed{H(S,p)=U+pV} $$ | ||
$$ \mathrm{d}H = \mathrm{d}U+V\,\mathrm{d}p+p\,\mathrm{d}V | $$ \mathrm{d}H = \mathrm{d}U+V\,\mathrm{d}p+p\,\mathrm{d}V | ||
41. sor: | 43. sor: | ||
− | === ''Gibbs''-féle | + | === Szabadentalpia === |
+ | (''Szokás még ''Gibbs''-féle szabadenergiának is nevezni.'') | ||
$$ \boxed{G(T,p)=H-TS=U+pV-TS} $$ | $$ \boxed{G(T,p)=H-TS=U+pV-TS} $$ | ||
$$ \mathrm{d}G = \mathrm{d}U+V\,\mathrm{d}p+p\,\mathrm{d}V-S\,\mathrm{d}T-T\,\mathrm{d}S | $$ \mathrm{d}G = \mathrm{d}U+V\,\mathrm{d}p+p\,\mathrm{d}V-S\,\mathrm{d}T-T\,\mathrm{d}S |
A lap jelenlegi, 2024. november 11., 16:47-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Homogén rendszerek |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Bizonyítsuk be a , , és összefüggéseket!
Megoldás
Számításainkat nem csak a feladatban előírt, hanem minden termodinamikai potenciálra elvégezzük. Amikor a termodinamikai potenciálok az alább megjelölt természetes változóikkal függvényeként vannak kifejezve, a termodinamika fundamentális függvényeinek is szokás őket nevezni.
Belső energia
(Megjegyezzük, hogy a Euler-egyenlet megoldásaként expliciten felírható, de erre a függvényalakra az alábbi tárgyalásban nincs szükség.)
A továbbiakban a kémiai potenciáltól és részecskeszámtól való függést nem írjuk ki.
A termodinamikai potenciálokon hajtsuk végre a Legendre-transzformációt, ezt az alakot vessük össze a potenciál teljes differenciáljával:
Helmholtz-féle szabadenergia
(Régiesen exergiának is nevezik. Elterjedt ekvivalens jelölése , ami főleg külföldi szakirodalomban jelenik meg.)
Entalpia
(Ezt a függvényt Gibbs alkotta meg, de az elnevezése későbbről származik.)
Szabadentalpia
(Szokás még Gibbs-féle szabadenergiának is nevezni.)
Megjegyezzük, hogy a szabadentalpia szoros kapcsolatban áll a kémiai potenciállal: és .