„Termodinamika példák - A termodinamika differenciális összefüggései” változatai közötti eltérés
a (Szöveg koherenssé tétele.) |
(→Megoldás) |
||
(2 szerkesztő 4 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
13. sor: | 13. sor: | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
− | <wlatex>Számításainkat nem csak a feladatban előírt, hanem minden termodinamikai potenciálra elvégezzük. | + | <wlatex>Számításainkat nem csak a feladatban előírt, hanem minden termodinamikai potenciálra elvégezzük. Amikor a termodinamikai potenciálok az alább megjelölt természetes változóikkal függvényeként vannak kifejezve, a termodinamika fundamentális függvényeinek is szokás őket nevezni. |
− | + | ||
+ | === Belső energia === | ||
+ | (''Megjegyezzük, hogy a $\lambda U(S,V,N)=U(\lambda S,\lambda V,\lambda N)$ Euler-egyenlet megoldásaként $U(S,V,N)= TS-pV+\mu N$ expliciten felírható, de erre a függvényalakra az alábbi tárgyalásban nincs szükség.'') | ||
+ | $$ \boxed{U(S,V,N)} $$ | ||
$$ \mathrm{d}U = T\,\mathrm{d}S-p\,\mathrm{d}V+\mu\,\mathrm{d}N$$ | $$ \mathrm{d}U = T\,\mathrm{d}S-p\,\mathrm{d}V+\mu\,\mathrm{d}N$$ | ||
$$ \left(\frac{\partial U}{\partial S}\right)_{V,N} = T, \qquad \left(\frac{\partial U}{\partial V}\right)_{S,N} = -p, $$ | $$ \left(\frac{\partial U}{\partial S}\right)_{V,N} = T, \qquad \left(\frac{\partial U}{\partial V}\right)_{S,N} = -p, $$ | ||
22. sor: | 25. sor: | ||
A termodinamikai potenciálokon hajtsuk végre a [http://en.wikipedia.org/wiki/Legendre_transformation Legendre-transzformációt], ezt az alakot vessük össze a potenciál teljes differenciáljával: | A termodinamikai potenciálokon hajtsuk végre a [http://en.wikipedia.org/wiki/Legendre_transformation Legendre-transzformációt], ezt az alakot vessük össze a potenciál teljes differenciáljával: | ||
+ | === ''Helmholtz''-féle szabadenergia === | ||
+ | (''Régiesen exergiának is nevezik. Elterjedt ekvivalens jelölése $F(T,V)\equiv A(T,V)$, ami főleg külföldi szakirodalomban jelenik meg.'') | ||
$$ \boxed{F(T,V)=U-TS} $$ | $$ \boxed{F(T,V)=U-TS} $$ | ||
$$ \mathrm{d}F = \mathrm{d}U-S\,\mathrm{d}T-T\,\mathrm{d}S | $$ \mathrm{d}F = \mathrm{d}U-S\,\mathrm{d}T-T\,\mathrm{d}S | ||
29. sor: | 34. sor: | ||
+ | === Entalpia === | ||
+ | (''Ezt a függvényt ''Gibbs'' alkotta meg, de az elnevezése későbbről származik.'') | ||
$$ \boxed{H(S,p)=U+pV} $$ | $$ \boxed{H(S,p)=U+pV} $$ | ||
$$ \mathrm{d}H = \mathrm{d}U+V\,\mathrm{d}p+p\,\mathrm{d}V | $$ \mathrm{d}H = \mathrm{d}U+V\,\mathrm{d}p+p\,\mathrm{d}V | ||
36. sor: | 43. sor: | ||
+ | === Szabadentalpia === | ||
+ | (''Szokás még ''Gibbs''-féle szabadenergiának is nevezni.'') | ||
$$ \boxed{G(T,p)=H-TS=U+pV-TS} $$ | $$ \boxed{G(T,p)=H-TS=U+pV-TS} $$ | ||
$$ \mathrm{d}G = \mathrm{d}U+V\,\mathrm{d}p+p\,\mathrm{d}V-S\,\mathrm{d}T-T\,\mathrm{d}S | $$ \mathrm{d}G = \mathrm{d}U+V\,\mathrm{d}p+p\,\mathrm{d}V-S\,\mathrm{d}T-T\,\mathrm{d}S | ||
42. sor: | 51. sor: | ||
$$ \left(\frac{\partial G}{\partial T}\right)_p=-S, \qquad \left(\frac{\partial G}{\partial p}\right)_T=V. $$ | $$ \left(\frac{\partial G}{\partial T}\right)_p=-S, \qquad \left(\frac{\partial G}{\partial p}\right)_T=V. $$ | ||
− | ''Megjegyezzük, hogy $G(T,p,N)=\mu(T,p)\cdot N$ és $\left(\frac{\partial G}{\partial N}\right)_{T,p}=\mu$.'' | + | ''Megjegyezzük, hogy a szabadentalpia szoros kapcsolatban áll a kémiai potenciállal: $G(T,p,N)=\mu(T,p)\cdot N$ és $\left(\frac{\partial G}{\partial N}\right)_{T,p}=\mu$.'' |
</wlatex> | </wlatex> | ||
</noinclude> | </noinclude> |
A lap jelenlegi, 2024. november 11., 16:47-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Homogén rendszerek |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Bizonyítsuk be a , , és összefüggéseket!
Megoldás
Számításainkat nem csak a feladatban előírt, hanem minden termodinamikai potenciálra elvégezzük. Amikor a termodinamikai potenciálok az alább megjelölt természetes változóikkal függvényeként vannak kifejezve, a termodinamika fundamentális függvényeinek is szokás őket nevezni.
Belső energia
(Megjegyezzük, hogy a Euler-egyenlet megoldásaként expliciten felírható, de erre a függvényalakra az alábbi tárgyalásban nincs szükség.)
A továbbiakban a kémiai potenciáltól és részecskeszámtól való függést nem írjuk ki.
A termodinamikai potenciálokon hajtsuk végre a Legendre-transzformációt, ezt az alakot vessük össze a potenciál teljes differenciáljával:
Helmholtz-féle szabadenergia
(Régiesen exergiának is nevezik. Elterjedt ekvivalens jelölése , ami főleg külföldi szakirodalomban jelenik meg.)
Entalpia
(Ezt a függvényt Gibbs alkotta meg, de az elnevezése későbbről származik.)
Szabadentalpia
(Szokás még Gibbs-féle szabadenergiának is nevezni.)
Megjegyezzük, hogy a szabadentalpia szoros kapcsolatban áll a kémiai potenciállal: és .