„Termodinamika példák - Dielektromos polarizáció termodinamikai vonatkozása” változatai közötti eltérés
a (→Megoldás) |
|||
35. sor: | 35. sor: | ||
$$ Q = \frac{T}{\varepsilon_0V\left(\varepsilon_r(T)-1\right)^2} \frac{\partial \varepsilon_r(T)}{\partial T} \frac{P^2}{2}, $$ | $$ Q = \frac{T}{\varepsilon_0V\left(\varepsilon_r(T)-1\right)^2} \frac{\partial \varepsilon_r(T)}{\partial T} \frac{P^2}{2}, $$ | ||
ide a polarizáció definícióját visszahelyettesítve | ide a polarizáció definícióját visszahelyettesítve | ||
− | $$ Q=-\frac12T\frac{\mathrm{d}\ | + | $$ Q=-\frac12T\frac{\mathrm{d}\varepsilon_r(T)}{\mathrm{d}T}\varepsilon_0E^2V $$ |
egyszerűbb alakot kapjuk. | egyszerűbb alakot kapjuk. | ||
A lap 2013. április 5., 23:43-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Termodinamika - Homogén rendszerek |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Mennyi hő szabadul fel az dielektromos állandójú dielektrikum polarizációjakor, ha a külső elektromos tér nagyságát állandó hőmérsékleten, kvázi-stacionáriusan növeljük nulláról egy nem túl nagy értékre? A térfogatváltozás elhanyagolható.
Megoldás
A felszabaduló hőt a termodinamika első főtételének segítségével tudjuk kifejezni, ahol be kell vezetnünk a munkavégzésre képes új konjugált változókat. Az intenzív elektromos térerősséget és extenzív polarizációt, ezt legegyszerűbben a változócsere során megállapított analógia alapján tehetjük meg:
, | ||
Mivel a dielektromos állandó skalár, azért az elektromos térerősség és a polarizáció egymással párhuzamos, . A hő kifejezéséhez meg kell adnunk a belső energia megváltozását teljes differenciálként a két ismert paraméter, a hőmérséklet és a polarizáció segítségével (a feladat szerint a térfogatváltozást elhanyagolhatjuk):
ahol a második paramétert a változócseréről szóló feladatban levezetett általános képlet alapján felírhatjuk:
Mivel az elektromos teret álandó hőmérséklet mellet kapcsoljuk be, , a hő kifejezésében egyetlen tag marad:
A differenciálhányados kiszámításához az elektromos teret meg kell adnunk a hőmérséklet és a polarizáció függvényeként. Ehhez az összefüggéshez a polarizáció ($\text{polarizációsűrűség}\times\text{térfogat}) definíciójából indulunk ki:
amiből
Ezzel
amit állandó hőmérsékleten integrálhatunk, mert akkor az első tényező is állandó
ide a polarizáció definícióját visszahelyettesítve
egyszerűbb alakot kapjuk.
Megjegyzés
Eredményünk az elektromos eltolás definíciójával
vektoros alakban is érvényes.