„Termodinamika példák - Dielektromos polarizáció termodinamikai vonatkozása” változatai közötti eltérés

A Fizipedia wikiből
a (Megoldás)
35. sor: 35. sor:
 
$$ Q = \frac{T}{\varepsilon_0V\left(\varepsilon_r(T)-1\right)^2} \frac{\partial \varepsilon_r(T)}{\partial T} \frac{P^2}{2}, $$
 
$$ Q = \frac{T}{\varepsilon_0V\left(\varepsilon_r(T)-1\right)^2} \frac{\partial \varepsilon_r(T)}{\partial T} \frac{P^2}{2}, $$
 
ide a polarizáció definícióját visszahelyettesítve
 
ide a polarizáció definícióját visszahelyettesítve
$$ Q=-\frac12T\frac{\mathrm{d}\varepsilon(T)}{\mathrm{d}T}\varepsilon_0E^2V $$
+
$$ Q=-\frac12T\frac{\mathrm{d}\varepsilon_r(T)}{\mathrm{d}T}\varepsilon_0E^2V $$
 
egyszerűbb alakot kapjuk.
 
egyszerűbb alakot kapjuk.
  

A lap 2013. április 5., 23:43-kori változata

Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika 3. gyakorlat
Gyakorlatok listája:
  1. Kinetikus gázelmélet, transzport
  2. Állapotváltozás, I. főtétel
  3. Fajhő, Körfolyamatok
  4. Entrópia, II. főtétel
  5. Homogén rendszerek
  6. Fázisátalakulások
  7. Kvantummechanikai bevezető
Termodinamika - Homogén rendszerek
Feladatok listája:
  1. TD diffegyenletek
  2. Maxwell-relációk
  3. Általános változócsere
  4. dT(S=áll) mérhetőkkel
  5. TdS mérhetőkkel
  6. Állapotjelzők (V,S) fv-ei
  7. dS(p=áll) mérhetőkkel
  8. Potenciálok állapotegyenletből
  9. Gumiszalag TD potenciáljai
  10. Dielektromos polarizáció
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. Mennyi hő szabadul fel az \setbox0\hbox{$\varepsilon_r(T)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% dielektromos állandójú dielektrikum polarizációjakor, ha a külső elektromos tér nagyságát állandó hőmérsékleten, kvázi-stacionáriusan növeljük nulláról egy nem túl nagy \setbox0\hbox{$E$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% értékre? A térfogatváltozás elhanyagolható.

Megoldás

A felszabaduló hőt a termodinamika első főtételének segítségével tudjuk kifejezni, ahol be kell vezetnünk a munkavégzésre képes új konjugált változókat. Az intenzív \setbox0\hbox{$\mathbf{E}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% elektromos térerősséget és extenzív \setbox0\hbox{$\mathbf{P}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% polarizációt, ezt legegyszerűbben a változócsere során megállapított analógia alapján tehetjük meg:

\setbox0\hbox{$-p$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% \setbox0\hbox{$\longrightarrow$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% \setbox0\hbox{$\mathbf{E}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%,
\setbox0\hbox{$V$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% \setbox0\hbox{$\longrightarrow$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% \setbox0\hbox{$\mathbf{P}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%
\setbox0\hbox{$\delta Q = \mathrm{d}U + p\mathrm{d}V$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% \setbox0\hbox{$\longrightarrow$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% \setbox0\hbox{$\delta Q = \mathrm{d}U - \mathbf{E}\mathbf{\mathrm{d}P}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%

Mivel a \setbox0\hbox{$\varepsilon(T)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% dielektromos állandó skalár, azért az elektromos térerősség és a polarizáció egymással párhuzamos, \setbox0\hbox{$\mathbf{E}\mathbf{\mathrm{d}P}=E\mathrm{d}P$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. A hő kifejezéséhez meg kell adnunk a belső energia megváltozását teljes differenciálként a két ismert paraméter, a hőmérséklet és a polarizáció segítségével (a feladat szerint a térfogatváltozást elhanyagolhatjuk):

\[ \mathrm{d}U = \left[\frac{\partial U}{\partial T}\right]_P\mathrm{d}T + \left[\frac{\partial U}{\partial P}\right]_T\mathrm{d}P, \]

ahol a második paramétert a változócseréről szóló feladatban levezetett általános képlet alapján felírhatjuk:

\[ \left[\frac{\partial U}{\partial P}\right]_T = -T\left[\frac{\partial E}{\partial T}\right]_P + E. \]

Mivel az elektromos teret álandó hőmérséklet mellet kapcsoljuk be, \setbox0\hbox{$\mathrm{d}T=0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, a hő kifejezésében egyetlen tag marad:

\[ \delta Q = -T\left[\frac{\partial E}{\partial T}\right]_P \mathrm{d}P. \]

A differenciálhányados kiszámításához az elektromos teret meg kell adnunk a hőmérséklet és a polarizáció függvényeként. Ehhez az összefüggéshez a polarizáció ($\text{polarizációsűrűség}\times\text{térfogat}) definíciójából indulunk ki:

\[ P = \varepsilon_0\left(\varepsilon_r(T)-1\right)E\,V, \]

amiből

\[ E(T,P) = \frac{P}{\varepsilon_0\left(\varepsilon_r(T)-1\right)V} \qquad \text{és} \qquad     \left[\frac{\partial E}{\partial T}\right]_P = - \frac{P}{\varepsilon_0V} \frac{1}{\left(\varepsilon_r(T)-1\right)^2} \frac{\partial \varepsilon}{\partial T} \]

Ezzel

\[ \delta Q = \frac{T}{\varepsilon_0V\left(\varepsilon_r(T)-1\right)^2} \frac{\partial \varepsilon_r(T)}{\partial T} \cdot P \mathrm{d}P, \]

amit állandó hőmérsékleten integrálhatunk, mert akkor az első tényező is állandó

\[ Q = \frac{T}{\varepsilon_0V\left(\varepsilon_r(T)-1\right)^2} \frac{\partial \varepsilon_r(T)}{\partial T} \frac{P^2}{2}, \]

ide a polarizáció definícióját visszahelyettesítve

\[ Q=-\frac12T\frac{\mathrm{d}\varepsilon_r(T)}{\mathrm{d}T}\varepsilon_0E^2V \]

egyszerűbb alakot kapjuk.

Megjegyzés

Eredményünk az elektromos eltolás \setbox0\hbox{$\mathbf{D}=\varepsilon_0\varepsilon_r(T)\mathbf{E}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% definíciójával

\[ Q=-\frac12\mathbf{DE}\frac{T}{\varepsilon_r(T)}\frac{\mathrm{d}\varepsilon(T)}{\mathrm{d}T}V \]

vektoros alakban is érvényes.