„Termodinamika példák - Gumiszalag termodinamikai potenciáljai” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
17. sor: | 17. sor: | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
− | <wlatex> | + | <wlatex>'''a)''' Az [[Termodinamika példák - További differenciális összefüggések, általános változócsere|általános változócseréről]] szóló feladatban tárgyaltak szerint a belső energia térfogatfüggésére $p\to -f$ és $V\to\ell$ általános változócserével belátható: |
+ | $$ \left(\frac{\partial U}{\partial \ell}\right)_T = f - T \left(\frac{\partial f}{\partial T}\right)_\ell | ||
+ | = f - T \frac{f}{T} = 0, $$ | ||
+ | ahol a második átalakítás a kijelölt deriválás elvégzésével adódott. | ||
+ | |||
+ | '''b)''' $p\to -f$ és $V\to\ell$ általános változócserét alkalmazva | ||
+ | $$ \mathrm{d}U=T\,\mathrm{d}S+f\,\mathrm{d}\ell, $$ | ||
+ | amiből Legendre-transzformációval | ||
+ | $$ \mathrm{d}F = \mathrm{d}\left(U-TS\right) = f\,\mathrm{d}\ell-S\,\mathrm{d}T $$ | ||
+ | és | ||
+ | $$ \mathrm{d}G = \mathrm{d}\left(U-TS-fl\right) = -\ell\,\mathrm{d}f-S\,\mathrm{d}T. $$ | ||
+ | |||
+ | '''c)''' Az első főtétel értelmében | ||
+ | $$ \mathrm{d}U = \delta Q + \mathrm{d}W, $$ | ||
+ | ahol ''a)'' részben beláttuk, hogy ebben a speciális esetben a állandó hőmérsékleten $U$ nem függ a szalag hosszától, azaz $ \mathrm{d}U = 0 $: | ||
+ | $$ \delta Q= -\mathrm{d}W= - f \,\mathrm{d}\ell $$ | ||
+ | |||
+ | A nyújtás hatására ($\mathrm{d}\ell>0$) a gumiszalag hőt ad le: | ||
+ | $$ \Delta Q= -\Delta W = -\int_{\ell_0}^{2\ell_0} f\,\mathrm{d}\ell | ||
+ | = \int_{\ell_0}^{2\ell_0} aT\left( \left(\frac{\ell_0}{\ell}\right)^2-\frac{\ell}{\ell_0}\right)\,\mathrm{d}\ell | ||
+ | = aT \left(-\frac{\ell_0^2}{\ell}-\frac{\ell^2}{2 \ell_0}\right)_{\ell_0}^{2 \ell_0} = -aT \ell_0$$ | ||
+ | |||
+ | '''d)''' Az első főtétel értelmében | ||
+ | $$ \mathrm{d}U = \delta Q + \mathrm{d}W, $$ | ||
+ | ahol adiabatikus esetben $ \delta Q=0 $ | ||
+ | $$ \mathrm{d}U=f\,\mathrm{d}\ell, $$ | ||
+ | másrészt definíció szerint | ||
+ | $$ \mathrm{d}U= C_\ell\,\mathrm{d}T, $$ | ||
+ | amiből | ||
+ | $$ \left(\frac{\partial T}{\partial l}\right)_S=\frac f{C_l}. $$ | ||
+ | |||
+ | Természetesen $f>0$, $C_\ell>0$ és megnyújtáskor $\mathrm{d}\ell>0$ ezért $\mathrm{d}T>0$. | ||
+ | |||
+ | == Megjegyzés == | ||
+ | Az állandó hosszon mért fajhő definíciójához | ||
+ | $$ \mathrm{d}U = \left(\frac{\partial U}{\partial T}\right)_\ell\,\mathrm{d}T + \left(\frac{\partial U}{\partial \ell}\right)_T\,\mathrm{d}\ell $$ | ||
+ | teljes differenciálból juthatunk $\mathrm{d}\ell=0$ esetben. | ||
</wlatex> | </wlatex> | ||
</noinclude> | </noinclude> |
A lap 2013. április 17., 18:23-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Homogén rendszerek |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Gumiszalag állapotegyenlete alakba írható, ahol a szalagban fellépő húzóerő nagysága, a szalag hossza, a hőmérséklet, a szalag erőmentes hossza, pozitív állandó.
- a) Mutassuk ki, hogy a belső energia nem függ a szalag hosszától!
- b) Írjuk fel a termodinamika fundamentális egyenletét, továbbá a szabad energia- és a szabad entalpia megváltozását a gumiszalagra!
- c) Mekkora munkát végzünk, és mennyi a gumiszalag által leadott hő, ha a szalag hosszát izotermikus, reverzíbilis folyamatban -ról -ra növeljük.
- d) Igazoljuk, hogy a fonal hőmérséklete megnő, ha adiabatikusan megnyújtjuk!
Megoldás
a) Az általános változócseréről szóló feladatban tárgyaltak szerint a belső energia térfogatfüggésére és általános változócserével belátható:
ahol a második átalakítás a kijelölt deriválás elvégzésével adódott.
b) és általános változócserét alkalmazva
amiből Legendre-transzformációval
és
c) Az első főtétel értelmében
ahol a) részben beláttuk, hogy ebben a speciális esetben a állandó hőmérsékleten nem függ a szalag hosszától, azaz :
A nyújtás hatására () a gumiszalag hőt ad le:
d) Az első főtétel értelmében
ahol adiabatikus esetben
másrészt definíció szerint
amiből
Természetesen , és megnyújtáskor ezért .
Megjegyzés
Az állandó hosszon mért fajhő definíciójához
teljes differenciálból juthatunk esetben.