Termodinamika példák - Dielektromos polarizáció termodinamikai vonatkozása
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Termodinamika - Homogén rendszerek |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Mennyi hő szabadul fel az
dielektromos állandójú dielektrikum polarizációjakor, ha a külső elektromos tér nagyságát állandó hőmérsékleten, kvázi-stacionáriusan növeljük nulláról egy nem túl nagy
értékre? A térfogatváltozás elhanyagolható.
Megoldás
A felszabaduló hőt a termodinamika első főtételének segítségével tudjuk kifejezni, ahol be kell vezetnünk a munkavégzésre képes új konjugált változókat. Az intenzív elektromos térerősséget és extenzív
polarizációt, ezt legegyszerűbben a változócsere során megállapított analógia alapján tehetjük meg:
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Mivel a dielektromos állandó skalár, azért az elektromos térerősség és a polarizáció egymással párhuzamos,
.
A hő kifejezéséhez meg kell adnunk a belső energia megváltozását teljes differenciálként a két ismert paraméter, a hőmérséklet és a polarizáció segítségével (a feladat szerint a térfogatváltozást elhanyagolhatjuk):
![\[ \mathrm{d}U = \left(\frac{\partial U}{\partial T}\right)_P\mathrm{d}T + \left(\frac{\partial U}{\partial P}\right)_T\mathrm{d}P, \]](/images/math/4/d/a/4dac91c664aa8e46de1dc86e75c01143.png)
ahol a második paramétert a változócseréről szóló feladatban levezetett általános képlet alapján felírhatjuk:
![\[ \left(\frac{\partial U}{\partial P}\right)_T = -T\left(\frac{\partial E}{\partial T}\right)_P + E. \]](/images/math/0/d/2/0d2001072e363ec7a2f8e66172c18940.png)
Mivel az elektromos teret álandó hőmérséklet mellet kapcsoljuk be, , a hő kifejezésében egyetlen tag marad:
![\[ \delta Q = -T\left(\frac{\partial E}{\partial T}\right)_P \mathrm{d}P. \]](/images/math/3/9/b/39bc3dcacb1f2901d32fcaa3a6257886.png)
A differenciálhányados kiszámításához az elektromos teret meg kell adnunk a hőmérséklet és a polarizáció függvényeként. Ehhez az összefüggéshez a polarizáció ($\text{polarizációsűrűség}\times\text{térfogat}) definíciójából indulunk ki:
![\[ P = \varepsilon_0\left(\varepsilon_r(T)-1\right)E\,V, \]](/images/math/a/0/a/a0a444b5016c32a14ec79b2aaff9639e.png)
amiből
![\[ E(T,P) = \frac{P}{\varepsilon_0\left(\varepsilon_r(T)-1\right)V} \qquad \text{és} \qquad \left(\frac{\partial E}{\partial T}\right)_P = - \frac{P}{\varepsilon_0V} \frac{1}{\left(\varepsilon_r(T)-1\right)^2} \frac{\partial \varepsilon}{\partial T} \]](/images/math/3/3/4/33492e8982b5f7791712816d58c03f1e.png)
Ezzel
![\[ \delta Q = \frac{T}{\varepsilon_0V\left(\varepsilon_r(T)-1\right)^2} \frac{\partial \varepsilon_r(T)}{\partial T} \cdot P \mathrm{d}P, \]](/images/math/9/8/3/9832558ddae2977b4788684b46c5cc60.png)
amit állandó hőmérsékleten integrálhatunk, mert akkor az első tényező is állandó
![\[ Q = \frac{T}{\varepsilon_0V\left(\varepsilon_r(T)-1\right)^2} \frac{\partial \varepsilon_r(T)}{\partial T} \frac{P^2}{2}, \]](/images/math/8/b/f/8bfda3430b29de5971da1b36798fda67.png)
ide a polarizáció definícióját visszahelyettesítve
![\[ Q=-\frac12T\frac{\mathrm{d}\varepsilon_r(T)}{\mathrm{d}T}\varepsilon_0E^2V \]](/images/math/9/1/7/917eaa05505cf5470cb04667a8e6ce38.png)
egyszerűbb alakot kapjuk.
Megjegyzés
Eredményünk az elektromos eltolás definíciójával
![\[ Q=-\frac12\mathbf{DE}\frac{T}{\varepsilon_r(T)}\frac{\mathrm{d}\varepsilon_r(T)}{\mathrm{d}T}V \]](/images/math/6/f/e/6fe4da0d1c2e1910a8f629af64a196b7.png)
vektoros alakban is érvényes.