„Kvantummechanikai bevezető példák - Tantál kilépési munkája” változatai közötti eltérés
a (Szöveg koherenssé tétele) |
a (Szöveg koherenssé tétele) |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex># Egy $25\,\mathrm{W}$-os megfelelő gázzal töltött lámpától $1\,\mathrm{m}$-re egy tantál fémfelületet ($\Phi_0=4\,\mathrm{eV}$) helyezünk el. A klasszikus elmélet alapján becsülje meg, hogy egy elektron átlagosan mennyi idő alatt gyűjtene össze annyi energiát, | + | </noinclude><wlatex># Egy $25\,\mathrm{W}$-os megfelelő gázzal töltött lámpától $1\,\mathrm{m}$-re egy tantál fémfelületet ($\Phi_0=4\,\mathrm{eV}$) helyezünk el. A klasszikus elmélet alapján becsülje meg, hogy egy elektron átlagosan mennyi idő alatt gyűjtene össze annyi energiát, amivel kiléphet a fémből!<br />(A valóságban a fotoeffektus során az elektronok a megvilágításkor „azonnal” kilépnek a fémből.)</wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=Használja fel, hogy az izzó által kibocsátott összes sugárzási teljesítmény egyenletesen oszlik el az $1\,\mathrm{m}$ sugarú gömbfelületen.}}{{Végeredmény|content=$$\Delta t= \frac{16\Phi_0}{P} \left( \frac{\ell}{D_\mathrm{Ta}} \right)^2 = 4{,}88\,\mathrm{s}$$}}</wlatex></includeonly><noinclude> |
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
21. sor: | 21. sor: | ||
$$ \Delta t = \frac{\Phi_0}{P_\mathrm{Ta}} | $$ \Delta t = \frac{\Phi_0}{P_\mathrm{Ta}} | ||
= \frac{4 \cdot 1{,}602 \cdot 10^{-19}\,\mathrm{J}}{ 1{,}314 \cdot 10^{-19}\,\mathrm{W}} = 4{,}88\,\mathrm{s}. $$ | = \frac{4 \cdot 1{,}602 \cdot 10^{-19}\,\mathrm{J}}{ 1{,}314 \cdot 10^{-19}\,\mathrm{W}} = 4{,}88\,\mathrm{s}. $$ | ||
− | (Megjegyzendő, hogy a kilépési munkát az anyag szilárd halmazállapotában, az ionizációs energiát az anyag atomos | + | (Megjegyzendő, hogy a kilépési munkát az anyag szilárd halmazállapotában, az ionizációs energiát az anyag atomos – gáz – halmazállapotában használjuk, a kettő általában nem egyezik meg.) |
− | A gyakorlatban már egyszerű kísérleti elrendezésekben is kimérhetjük, hogy az első elektronok $\mathrm{\mu s}$-nál kisebb időskálán megjelennek, ami alátámasztja, hogy az energiát fotonok hordozzák és egy fotont pontosan egy atom nyelhet el. Ha a foton energiája (frekvenciája) elég nagy, akkor lesznek kilépő elektronok, különben az energia a szilárdtest termikus gerjesztésébe disszipálódik. | + | A gyakorlatban már egyszerű kísérleti elrendezésekben is kimérhetjük, hogy az első kilépő elektronok $\mathrm{\mu s}$-nál kisebb időskálán megjelennek, ami alátámasztja, hogy az energiát fotonok hordozzák, és egy fotont pontosan egy atom nyelhet el. Ha a foton energiája (frekvenciája) elég nagy, akkor lesznek kilépő elektronok, különben az energia a szilárdtest termikus gerjesztésébe disszipálódik. |
</wlatex> | </wlatex> | ||
</noinclude> | </noinclude> |
A lap jelenlegi, 2013. június 13., 22:29-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Kvantummechanikai bevezető |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Egy -os megfelelő gázzal töltött lámpától -re egy tantál fémfelületet () helyezünk el. A klasszikus elmélet alapján becsülje meg, hogy egy elektron átlagosan mennyi idő alatt gyűjtene össze annyi energiát, amivel kiléphet a fémből!
(A valóságban a fotoeffektus során az elektronok a megvilágításkor „azonnal” kilépnek a fémből.)
Megoldás
Az energiaáram-sűrűség a -os izzótól távolságban
Az egy tantálatomra jutó teljesítmény
ahol a tantál atom átmérője.
Az átlagos idő, ami alatt egy atom összegyűjtheti a szükséges kilépési munkát:
(Megjegyzendő, hogy a kilépési munkát az anyag szilárd halmazállapotában, az ionizációs energiát az anyag atomos – gáz – halmazállapotában használjuk, a kettő általában nem egyezik meg.)
A gyakorlatban már egyszerű kísérleti elrendezésekben is kimérhetjük, hogy az első kilépő elektronok -nál kisebb időskálán megjelennek, ami alátámasztja, hogy az energiát fotonok hordozzák, és egy fotont pontosan egy atom nyelhet el. Ha a foton energiája (frekvenciája) elég nagy, akkor lesznek kilépő elektronok, különben az energia a szilárdtest termikus gerjesztésébe disszipálódik.