„Kvantummechanikai bevezető” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „<noinclude> Kategória:Kísérleti fizika 3. gyakorlat Kategória:Szerkesztő:Stippinger {{Kísérleti fizika gyakorlat | tárgynév = Kísérleti fizika 3. gya…”) |
|||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
}} | }} | ||
== Ismert fizikai állandók == | == Ismert fizikai állandók == | ||
| − | <wlatex> | + | <wlatex>{| style="margin-left: auto; margin-right: auto;" |
| − | {| style="margin-left: auto; margin-right: auto;" | + | |
| align="right" | $k_B$ || = || $1{,}381 \cdot 10^{-23}\,\mathrm{J \cdot K^{-1}}$ || Boltzmann-állandó | | align="right" | $k_B$ || = || $1{,}381 \cdot 10^{-23}\,\mathrm{J \cdot K^{-1}}$ || Boltzmann-állandó | ||
|- | |- | ||
| − | | align="right" | $h$ || = || $6{,}626 \cdot 10^{-34}\,\mathrm{J s}$ || Planck-állandó $h=2\pi \hbar$ | + | | align="right" | $h$ || = || $6{,}626 \cdot 10^{-34}\,\mathrm{J \cdot s}$ || Planck-állandó ($h=2\pi \hbar$) |
|- | |- | ||
| − | | align="right" | $\sigma$ || = || $5{,}67 \cdot 10^{-8}\,\mathrm{ | + | | align="right" | $\sigma$ || = || $5{,}67 \cdot 10^{-8}\,\mathrm{W \cdot m^{-2} \cdot K^{-4}}$ || Stefan-Boltzmann állandó |
|- | |- | ||
| align="right" | $c$ || = || $2{,}998 \cdot 10^{8}\,\mathrm{m \cdot s^{-1}}$ || vákuumbeli fénysebesség | | align="right" | $c$ || = || $2{,}998 \cdot 10^{8}\,\mathrm{m \cdot s^{-1}}$ || vákuumbeli fénysebesség | ||
| 33. sor: | 32. sor: | ||
</noinclude> | </noinclude> | ||
{{:Kvantummechanikai bevezető példák - Nap felszíni hőmérsékletének becslése}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Nap felszíni hőmérsékletének becslése}} | {{:Kvantummechanikai bevezető példák - Nap felszíni hőmérsékletének becslése}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Nap felszíni hőmérsékletének becslése}} | ||
| + | {{:Kvantummechanikai bevezető példák - Izzólámpa látható tartományban kibocsátott teljesítménye}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Izzólámpa látható tartományban kibocsátott teljesítménye}} | ||
| + | {{:Kvantummechanikai bevezető példák - Fekete test fotonáramsűrűsége}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Fekete test fotonáramsűrűsége}} | ||
| + | {{:Kvantummechanikai bevezető példák - Tantál kilépési munkája}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Tantál kilépési munkája}} | ||
| + | {{:Kvantummechanikai bevezető példák - Compton-szórás energiaviszonyai}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Compton-szórás energiaviszonyai}} | ||
| + | {{:Kvantummechanikai bevezető példák - Compton-szórás szabad elektronra}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Compton-szórás szabad elektronra}} | ||
| + | {{:Kvantummechanikai bevezető példák - Fluxuskvantálás szemléletesen}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Fluxuskvantálás szemléletesen}} | ||
| + | {{:Kvantummechanikai bevezető példák - Bohr-féle hidrogénmodell}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Bohr-féle hidrogénmodell}} | ||
| + | {{:Kvantummechanikai bevezető példák - Relativisztikus tömegnövekedés Bohr-féle hidrogénmodellben}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Relativisztikus tömegnövekedés Bohr-féle hidrogénmodellben}} | ||
| + | {{:Kvantummechanikai bevezető példák - Bohr-féle hidrogénmodell kéttest korrekciója}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Bohr-féle hidrogénmodell kéttest korrekciója}} | ||
| + | {{:Kvantummechanikai bevezető példák - Emissziós spektrum korrekciója visszalökődéssel}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Emissziós spektrum korrekciója visszalökődéssel}} | ||
| + | {{:Kvantummechanikai bevezető példák - Korrespondencia-elv a Bohr-féle hidrogénmodellben}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Korrespondencia-elv a Bohr-féle hidrogénmodellben}} | ||
| + | {{:Kvantummechanikai bevezető példák - Foton és elektron kinetikus energiája a hullámszám függvényében}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Foton és elektron kinetikus energiája a hullámszám függvényében}} | ||
| + | {{:Kvantummechanikai bevezető példák - Schrödinger-egyenlet megoldása hidrogénatomban}}{{Megoldás|link=Kvantummechanikai bevezető példák - Schrödinger-egyenlet megoldása hidrogénatomban}} | ||
A lap 2013. április 21., 19:47-kori változata
| [rejt] Navigáció Pt·1·2·3 |
|---|
| Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
| Gyakorlatok listája: |
| Kvantummechanikai bevezető |
| Feladatok listája: |
| © 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Ismert fizikai állandók
 |
= |  |
Boltzmann-állandó |
 |
= |  |
Planck-állandó ( )
|
 |
= |  |
Stefan-Boltzmann állandó |
 |
= |  |
vákuumbeli fénysebesség |
 |
= |  |
elemi töltés |
 |
= |  |
elektron tömege |
 |
= |  |
proton tömege ( )
|
 |
= |  |
Rydberg-állandó |
Feladatok
- Nyári napsütésben, délben a Föld felszínének
-én átlagosan kb. 
napsugárzási teljesítmény mérhető. Becsüljük meg a Nap felszínének hőmérsékletét!
(
) Végeredmény [mutat]
- Egy izzólámpában a volfrámszál hőmérséklete kb.
. Az emberi szem a 
hullámhossz tartományban lát. Becsülje meg az izzólámpa „hatásfokát”! Végeredmény [mutat]
- Határozzuk meg, hogy egy
hőmérséklet fekete test milyen foton-áramsűrűséggel sugároz! Végeredmény [mutat]
- Egy
-os megfelelő gázzal töltött lámpától 
-re egy tantál fémfelületet (
) helyezünk el. A klasszikus elmélet alapján becsülje meg, hogy egy elektron átlagosan mennyi idő alatt gyűjtene össze annyi energiát, amivel kiléphet a fémből!
(A valóságban a fotoeffektus során az elektronok a megvilágításkor „azonnal” kilépnek a fémből.)Útmutatás [mutat]Végeredmény [mutat]
- Határozza meg, hogy a Compton-szórás esetén a beeső foton energiájának hány százalékát adja le az elektronnak! Végeredmény [mutat]
- Vizsgáljuk meg, hogy létezik-e olyan effektus, hogy egy szabad elektron teljes egészében elnyel egy fotont (teljesen rugalmatlan ütközés)! Ennek fényében, hogyan magyarázható a fotoeffektus?
- Alkalmazza a Bohr–Sommerfeld-féle kvantálási hipotézist körpályán mozgó elektronra és egy lineáris oszcillátorra! Magyarázza meg a szupravezetésnél fellépő „fluxuskvantálás” jelenségét a Bohr–Sommerfeld-féle kvantálási hipotézis segítségével! Végeredmény [mutat]
- Számítsa ki a hidrogénatom Bohr-féle modelljében a „körpályán” keringő elektron pályasugarát, sebességét, perdületét és energiáját! Végeredmény [mutat]
- Számítsa ki, hogy a hidrogénatom Bohr-féle modelljében a relativisztikus tömegnövekedés milyen korrekciót jelentene az energiaszintekben! Végeredmény [mutat]
- Számítsa ki, hogy a hidrogénatom Bohr-féle modelljében a mag véges nagyságú tömege milyen korrekciót jelentene az energiaszintekben és a spektrumban! Végeredmény [mutat]
- Határozza meg, hogy az atomok fotonkibocsátásakor fellépő visszalökődés milyen korrekciót jelent az emissziós spektrumban! Végeredmény [mutat]
- Mutassa meg, hogy miként teljesül a „korrespondencia-elv” a hidrogénatom Bohr-féle modelljében a fénykibocsátása esetén!
- Hasonlítsa össze a foton és az elektron kinetikus energia-hullámszám görbéjét! Elemezze a lehetséges jellegzetességeket relativisztikus, és nemrelativisztikus esetekben!Útmutatás [mutat]
- Határozza meg a Schrödinger-féle hidrogénatomban az elektron alapállapoti hullámfüggvényét! Számítsa ki, hogy protontól milyen távolságban található meg az elektron a legnagyobb valószínűséggel!Útmutatás [mutat]Végeredmény [mutat]
![\[\frac{\Delta \mathcal{E}}{\mathcal{E}_t}=0{,}355\%\]](/images/math/e/a/1/ea1bc4434817421fb132a20eb6e23fd8.png)
![\[N = 2{,}404 \frac{8\pi}{c^2}\left(\frac{kT}{h}\right)^3\]](/images/math/5/2/5/525d3b6c79fc0b7e9c3c5bc6bbcf4e34.png)
![\[\Delta t= \frac{16\Phi_0}{P} \left( \frac{\ell}{D_\mathrm{Ta}} \right)^2 = 4{,}88\,\mathrm{s}\]](/images/math/a/9/0/a90e4994c9b40edbfb9deab6614d74db.png)
![\[\eta = 1 - \left(\frac{p_f(1-\cos\vartheta)}{m_e c}+1\right)^{-1},\]](/images/math/e/3/d/e3d6a9c5338b3763b4cad5550a858ae6.png)
a foton eltérülése eredeti irányától. 
, lineáris oszcillátorra 
. ![\[ v_n = \frac{v_0}{n}, \qquad r_n = a_0 n^2,\]](/images/math/b/e/f/befdf1be2cd0570bc1714f3c8617241f.png)
![\[L_n = n\hbar, \qquad E_n = -\frac{E_0}{n^2}, \]](/images/math/f/b/6/fb6b76901bce25c085edd4b2973f8e77.png)
![\[v_0 = \frac{e^2}{4\pi\varepsilon_0\hbar}, \qquad a_0 = \frac{\hbar^2 4 \pi \varepsilon_0}{m_e e^2}, \]](/images/math/4/9/9/4999909021a110d647609282a1008127.png)
![\[ E_0 = \frac{m_e e^4}{2\hbar^2(4\pi\varepsilon_0)^2}.\]](/images/math/e/3/2/e3286e30266aeb2eb0d27f902ea46e8c.png)
![\[ E_n = -\frac{E_0}{n^2}-\frac{E_0}{2} \frac{\alpha_f^2}{n^4}+O\left[n^{-6}\right], \]](/images/math/1/9/9/199cedfdb000e94b97da397355f62e91.png)
-ben negyedrendű korrekciót kapunk. Megjegyzendő, hogy az együttható nem pontos, mert a klasszikus relativisztikus tárgyalás nem juthat el arra a helyes eredményre, ami a kvantummechanikában a Klein–Gordon-formula néven ismert. ![\[E_n^* = -\frac{E_0}{n^2},\]](/images/math/6/e/e/6ee9b65a150eb583861a491351b3a4f1.png)
![\[ E_0^* = \frac{E_0}{1+\textstyle \frac{m_e}{M}} \approx E_0 \left(1- \frac{m_e}{M}\right), \]](/images/math/3/c/f/3cfa608d96f63f174a55fb8b88a36a1c.png)
pedig az atommag tömege. ![\[\nu' \approx \frac{\nu}{1+\displaystyle \frac{h\nu}{Mc^2}},\]](/images/math/b/3/4/b3456225f815bfd0b26120dce20131a2.png)
a visszalökődés nélküli foton frekvenciája, 
. ![\[ R(r) = A_n \left(\frac{r}{a_0}\right)^{n-1} e^{\textstyle -\frac{r}{n a_0}}.\]](/images/math/c/0/f/c0f960f3b75cc266fda2e137a4acc04b.png)
![\[r_\text{lv.}=n^2 a_0\]](/images/math/b/a/7/ba7a51917aa422072b054ff3f54a2da0.png)
