„Kvantummechanikai bevezető példák - Fluxuskvantálás szemléletesen” változatai közötti eltérés
a (Tördelés fejlesztése.) |
a (Szöveg koherenssé tétele) |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
# A megengedett pályákon az elektron impulzusmomentuma kvantált: $L\equiv mvr = n\hbar$ (kvantumhipotézise). | # A megengedett pályákon az elektron impulzusmomentuma kvantált: $L\equiv mvr = n\hbar$ (kvantumhipotézise). | ||
# Két, $E_i$ és $E_f$ energiájú pálya közti átmenetre a fotonkibocsátás/fotonelnyelés $h\nu=E_f-E_i$. | # Két, $E_i$ és $E_f$ energiájú pálya közti átmenetre a fotonkibocsátás/fotonelnyelés $h\nu=E_f-E_i$. | ||
− | A '''körpályán mozgó elektronra''' vonatkozó 3. posztulátumot | + | A '''körpályán mozgó elektronra''' vonatkozó 3. posztulátumot felírhatjuk ''Lagrange''-formalizmusban a rendszer $\mathcal{L}=\frac12 m r^2 \dot{\varphi}$ ún. ''Lagrange''-függvénye segítségével. Eszerint $p_\varphi$ kanonikus impulzusmomentum stacionárius pályára vett fázistérbeli integrálja kvantált: |
$$ \oint p_\varphi\,\mathrm{d}\varphi = 2\pi \,p_\varphi = nh, $$ | $$ \oint p_\varphi\,\mathrm{d}\varphi = 2\pi \,p_\varphi = nh, $$ | ||
ahol $p_\varphi=\frac{\partial \mathcal{L}}{\partial \dot{\varphi}}=mr^2\dot{\varphi} = mvr, $ | ahol $p_\varphi=\frac{\partial \mathcal{L}}{\partial \dot{\varphi}}=mr^2\dot{\varphi} = mvr, $ | ||
24. sor: | 24. sor: | ||
A '''lineáris oszcillátor''' ''Lagrange''- és ''Hamilton''-függvénye rendre | A '''lineáris oszcillátor''' ''Lagrange''- és ''Hamilton''-függvénye rendre | ||
$$ \mathcal{L}=\frac12 m \dot{x}^2 - \frac12 m \omega^2 x^2 \qquad\text{és}\qquad \mathcal{H}=\frac{p^2}{2m} + \frac12 m \omega^2 x^2, $$ | $$ \mathcal{L}=\frac12 m \dot{x}^2 - \frac12 m \omega^2 x^2 \qquad\text{és}\qquad \mathcal{H}=\frac{p^2}{2m} + \frac12 m \omega^2 x^2, $$ | ||
− | ahol $p=\frac{\partial \mathcal{L}}{\partial \dot{x}} = m\dot{x}$ kanonikus impulzus fázistérbeli integrálja | + | ahol $p=\frac{\partial \mathcal{L}}{\partial \dot{x}} = m\dot{x}$ kanonikus impulzus. $p$ fázistérbeli integrálja |
az $E$ energiájú pályán a $\mathcal{H}=E$ egyenletű | az $E$ energiájú pályán a $\mathcal{H}=E$ egyenletű | ||
(azaz $\frac{p^2}{\left(\sqrt{2mE}\right)^2} + \frac{x^2}{\left(\sqrt{\textstyle \frac{2E}{m \omega^2}}\right)^2}=1$ egyenletű) | (azaz $\frac{p^2}{\left(\sqrt{2mE}\right)^2} + \frac{x^2}{\left(\sqrt{\textstyle \frac{2E}{m \omega^2}}\right)^2}=1$ egyenletű) |
A lap 2013. június 13., 22:21-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Kvantummechanikai bevezető |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Alkalmazza a Bohr–Sommerfeld-féle kvantálási hipotézist körpályán mozgó elektronra és egy lineáris oszcillátorra! Magyarázza meg a szupravezetésnél fellépő „fluxuskvantálás” jelenségét a Bohr–Sommerfeld-féle kvantálási hipotézis segítségével!
Megoldás
A Bohr-féle hidrogénmodell posztulátumai:
- Az elektron körpályán mozog (centrális erőtér).
- Megengedett pályasugarak, stacionárius pályák, ahol a töltéssel rendelkező elektron energiaveszteség nélkül keringhet (a körmozgás gyorsuló mozgás).
- A megengedett pályákon az elektron impulzusmomentuma kvantált: (kvantumhipotézise).
- Két, és energiájú pálya közti átmenetre a fotonkibocsátás/fotonelnyelés .
A körpályán mozgó elektronra vonatkozó 3. posztulátumot felírhatjuk Lagrange-formalizmusban a rendszer ún. Lagrange-függvénye segítségével. Eszerint kanonikus impulzusmomentum stacionárius pályára vett fázistérbeli integrálja kvantált:
ahol innen .
A lineáris oszcillátor Lagrange- és Hamilton-függvénye rendre
ahol kanonikus impulzus. fázistérbeli integrálja az energiájú pályán a egyenletű (azaz egyenletű) ellipszis területét adja. A pályaintegrál legyen az előző esethez hasonlóan kvantált:
amiből .
A fluxuskvantálás magyarázatához fel kell még használnunk, hogy a kritikus hőmérséklet alatt elsőfajú szupravezető belsejében mind a mágneses tér, mind az áramerősség nulla, áramok csak a felületen folynak.