Kvantummechanikai bevezető példák - Fluxuskvantálás szemléletesen
A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Stippinger (vitalap | szerkesztései) 2013. június 13., 22:16-kor történt szerkesztése után volt.
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Kvantummechanikai bevezető |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Alkalmazza a Bohr–Sommerfeld-féle kvantálási hipotézist körpályán mozgó elektronra és egy lineáris oszcillátorra! Magyarázza meg a szupravezetésnél fellépő „fluxuskvantálás” jelenségét a Bohr–Sommerfeld-féle kvantálási hipotézis segítségével!
Megoldás
A Bohr-féle hidrogénmodell posztulátumai:
- Az elektron körpályán mozog (centrális erőtér).
- Megengedett pályasugarak, stacionárius pályák, ahol a töltéssel rendelkező elektron energiaveszteség nélkül keringhet (a körmozgás gyorsuló mozgás).
- A megengedett pályákon az elektron impulzusmomentuma kvantált: (kvantumhipotézise).
- Két, és energiájú pálya közti átmenetre a fotonkibocsátás/fotonelnyelés .
A körpályán mozgó elektronra vonatkozó 3. posztulátumot úgy fogalmazhatjuk át a Lagrange-formalizmusban, hogy a rendszer Lagrange-függvénye . A kanonikus impulzusmomentum fázistérbeli integrálja a stacionárius pályán kvantált:
ahol innen .
A lineáris oszcillátor Lagrange- és Hamilton-függvénye rendre
ahol kanonikus impulzus fázistérbeli integrálja az energiájú pályán a egyenletű (azaz egyenletű) ellipszis területét adja. A pályaintegrál legyen az előző esethez hasonlóan kvantált:
amiből .
A fluxuskvantálás magyarázatához fel kell még használnunk, hogy a kritikus hőmérséklet alatt elsőfajú szupravezető belsejében mind a mágneses tér, mind az áramerősség nulla, áramok csak a felületen folynak.