Kvantummechanikai bevezető példák - Schrödinger-egyenlet megoldása hidrogénatomban

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Stippinger (vitalap | szerkesztései) 2013. június 16., 23:29-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika 3. gyakorlat
Gyakorlatok listája:
  1. Kinetikus gázelmélet, transzport
  2. Állapotváltozás, I. főtétel
  3. Fajhő, Körfolyamatok
  4. Entrópia, II. főtétel
  5. Homogén rendszerek
  6. Fázisátalakulások
  7. Kvantummechanikai bevezető
Kvantummechanikai bevezető
Feladatok listája:
  1. Nap felszíni hőmérséklete
  2. Izzólámpa hatásfoka
  3. Fekete test
  4. Tantál kilépési munkája
  5. Compton-szórás
  6. Compton-szórás szabadon
  7. Fluxuskvantálás
  8. Bohr-modell
  9. Rel. tömegnövekedés
  10. Kéttest korrekció
  11. Visszalökődés
  12. Korrespondencia-elv
  13. Foton és elektron Ekin(k)
  14. Schrödinger-egyenlet
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. Határozza meg a Schrödinger-féle hidrogénatomban az elektron alapállapoti hullámfüggvényét! Számítsa ki, hogy protontól milyen távolságban található meg az elektron a legnagyobb valószínűséggel!

Megoldás

A hidrogénatom Schrödinger-egyenlete

\[ -\frac{\hbar^2}{2m}\triangle\Psi + V(r)\Psi = E\Psi, \]

aminek megoldását \setbox0\hbox{$\Psi(r,\vartheta,\varphi)=R(r)\Theta(\vartheta)\Phi(\varphi)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% alakban érdemes keresni. A megoldás abszolútértéknégyzete (\setbox0\hbox{$|\Psi|^2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%) az elektron megtalálási valószínűsége egy adott térfogatelemben. A Schrödinger-egyenlet megoldása a szögfüggő tényezők levezetésével megtalálható a kibővített óravázlat 34-38. oldalán.

A sugárirányú differenciálegyenletet \setbox0\hbox{$Q(r)=r\cdot R(r)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% helyettesítéssel megoldva a sugárirányú eloszlás

\[ R(r) = A_n \left(\frac{r}{a_0}\right)^{n-1} e^{\textstyle -\frac{r}{n a_0}}, \]

ahol \setbox0\hbox{$A_n$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% egy, a pályára jellemző normáló tényező, hogy a megtalálási valószínűség teljes térre vett integrálja \setbox0\hbox{$1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% legyen. A másik két eloszlás értéke a feladat megoldásában nem játszik szerepet, mert a szögek szerint kiintegrálva ugyanazt a sugártól független állandót adják.

Az elektron megtalálási valószínűsége \setbox0\hbox{$[r,r+\mathrm{d}r]$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% intervallumban tehát

\[ \int_0^{2\pi} \int_0^\pi |\Psi(r,\vartheta,\varphi)|^2 r^2 \sin \vartheta \,\mathrm{d}r \,\mathrm{d}\vartheta \,\mathrm{d}\varphi      \sim \left[r\cdot R(r)\right]^2 \,\mathrm{d}r \]

A legvalószínűbb sugarat \setbox0\hbox{$r\cdot R(r)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% szélsőértékhelye adja:

\[ 0 = \left. \frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}r} \Big(r\cdot R(r)\Big) \right|_{r_\text{lv.}}     = A_n \left[ n\left(\frac{r_\text{lv.}}{a_0}\right)^{n-1} - \frac{1}{n}\left(\frac{r_\text{lv.}}{a_0}\right)^n \right] e^{\textstyle -\frac{r_\text{lv.}}{n a_0}}, \]

ami alapján \setbox0\hbox{$r_\text{lv.}=n^2 a_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Az alapállapotú hidrogénatomban a legvalószínűbb sugár éppen a Bohr-sugár.