Kvantummechanikai bevezető példák - Nap felszíni hőmérsékletének becslése

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Stippinger (vitalap | szerkesztései) 2013. április 22., 21:17-kor történt szerkesztése után volt.

Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika 3. gyakorlat
Gyakorlatok listája:
  1. Kinetikus gázelmélet, transzport
  2. Állapotváltozás, I. főtétel
  3. Fajhő, Körfolyamatok
  4. Entrópia, II. főtétel
  5. Homogén rendszerek
  6. Fázisátalakulások
  7. Kvantummechanikai bevezető
Kvantummechanikai bevezető
Feladatok listája:
  1. Nap felszíni hőmérséklete
  2. Izzólámpa hatásfoka
  3. Fekete test
  4. Tantál kilépési munkája
  5. Compton-szórás
  6. Compton-szórás szabadon
  7. Fluxuskvantálás
  8. Bohr-modell
  9. Rel. tömegnövekedés
  10. Kéttest korrekció
  11. Visszalökődés
  12. Korrespondencia-elv
  13. Foton és elektron Ekin(k)
  14. Schrödinger-egyenlet
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. Nyári napsütésben, délben a Föld felszínének \setbox0\hbox{$1\,\mathrm{m^2}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-én átlagosan kb. \setbox0\hbox{$1400\,\mathrm{W}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% napsugárzási energia mérhető. \setbox0\hbox{$\left(\sigma =\mathrm{5,671}\cdot {10}^{-8}\frac W{m^2\,K^4}\right)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% Becsüljük meg a Nap felszínének hőmérsékletét!

Megoldás

A Stefan-Boltzmann sugárzási törvény szerint, ha a Nap felszíne \setbox0\hbox{$T$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőmérsékletű, a felületegységenként kisugárzott teljesítmény:

\[ \mathcal{E}_t = \sigma T^4,\]

a Nap felszínén kisugárzott összes teljesítmény egyenletesen oszlik el a földpályát tartalmazó (közelítőleg gömb) felületen:

\[ \mathcal{E}_t 4\pi R_N^2 = \mathcal{E}_t^* 4\pi d^2,\]

ahol \setbox0\hbox{$R_N \approx 6{,}96 \cdot 10^5\,\mathrm{km}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% a Nap átlagos sugara, \setbox0\hbox{$d \approx 1{,}5 \cdot 10^{8}\,\mathrm{km}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% a Föld átlagos távolsága a Naptól, pedig \setbox0\hbox{$\mathcal{E}_t^* \approx 1400 \mathrm{\frac{W}{m^2}}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% az egységnyi felületre jutó sugárzás teljesítmény a Föld távolságában.

Ezek alapján

\[ T^4 = \frac{\mathcal{E}_t}{\sigma} = \frac{\mathcal{E}_t^*}{\sigma} \left( \frac{d}{R_N} \right)^2, \]

az adatokat behelyettesítve

\[ T = 5819\,\mathrm{K}, \]

ami megfelel a szakirodalmi értéknek. (Vö. számítógépképernyők meleg színárnyalatához \setbox0\hbox{$6500\,\mathrm{K}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőmérsékletet rendelnek.)

Megjegyzés

A Wien-féle eltolódási törvény szerint a hőmérséklet és a legnagyobb intenzitással sugárzott hullámhossz közt fordított arányosság áll fenn:

\[ \lambda_\text{max} \cdot T = 2{,}898 \cdot 10^{-3} \,\mathrm{m \cdot K}, \]

ami alapján a Nap \setbox0\hbox{$ \lambda_\text{max} = 498\,\mathrm{nm} $}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hullámhosszon sugároz legintenzívebben. Szerencsénkre ez éppen a látható \setbox0\hbox{$380-740\,\mathrm{nm}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% tartomány közepére esik; még jobb magyarázat, miszerint az evolúció alakította úgy a látásunkat, hogy abban a tartományban lássunk, ahol legtöbb a fény. :-)