Kvantummechanikai bevezető példák - Emissziós spektrum korrekciója visszalökődéssel
A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Stippinger (vitalap | szerkesztései) 2013. április 24., 18:42-kor történt szerkesztése után volt.
[rejt] Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Kvantummechanikai bevezető |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Határozza meg, hogy az atomok fotonkibocsátásakor fellépő visszalökődés milyen korrekciót jelent az emissziós spektrumban!
Megoldás
Oldjuk meg a feladatot általánosabban, fotonkibocsátásra () és -elnyelésre (
),
-gyel a kezdő,
-vel a végállapotot indexelve. Az energiamegmaradás elve szerint
![\[ E_1 + \frac12 Mv_1^2 = E_2 + \frac12 M v_2^2 + h\nu', \]](/images/math/1/e/b/1eb135f3cae5bfc3a2220d99d7ae0788.png)
ahol az elektronpálya energiája,
az atom tömege,
a foton frekvenciája. Jelölje
a korrekció nélkül kibocsátott (
) vagy elnyelt (
) foton energiáját.
Az impulzusmegmaradás szerint
![\[ M v_1 = M v_2 + \frac{h\nu'}{c}, \]](/images/math/1/c/a/1ca01d42ed06008ec51a577f4577b6e3.png)
ahol a fotont pozitív irányba haladónak, az atommag kezdeti- ill.
végsebességét előjelesen értelmezzük.
Az energiamegmaradásból fejezzük ki a korrigált és az „eredeti” foton energiájának különbségét:
![\[ h(\nu-\nu') = \frac12 M(v_2-v_1)(v_2+v_1) = - \frac12 \frac{h\nu'}{c}(v_1+v_2), \]](/images/math/a/f/7/af7b05d971813bda062af363269f5153.png)
ahol az utolsó lépésben az impulzusmegmaradást használtuk. Ismét az impulzusmegmaradásból
![\[ v_2=v_1-\frac{h\nu'}{Mc}, \]](/images/math/5/5/8/558bf5aa606c033d7a46bd53ef06dc10.png)
amivel
![\[ h(\nu-\nu') = - \left(\frac{h\nu'}{c}v_1 - \frac{(h\nu')^2}{2Mc^2} \right). \]](/images/math/0/7/e/07e9342c131dd0aedaccf1a2b8b67333.png)
Itt két effektus figyelhető meg:
- a fotont kibocsátó atom sebessége nagy (
) vagy az atomot rögzített nem tekintjük (
), akkor a frekvencia a Doppler-effektusnak megfelelően tolódik el
- az álló atom által (
) kibocsátott foton energiája kisebb, mint a rögzített atomra végzett számításból adódna: az átmenet energiájának egy részét az atommag viszi el kinetikus energia formájában. A számításból adódik, hogy foton elnyelésénél pedig nagyobb energiákra van szükség, mint amit a kibocsátott fotonok hordoznak, ez mérhető és felfedezőjéről Mössbauer-effektusnak nevezzük.