Kvantummechanikai bevezető példák - Emissziós spektrum korrekciója visszalökődéssel
A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Stippinger (vitalap | szerkesztései) 2013. április 24., 17:42-kor történt szerkesztése után volt.
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Kvantummechanikai bevezető |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Határozza meg, hogy az atomok fotonkibocsátásakor fellépő visszalökődés milyen korrekciót jelent az emissziós spektrumban!
Megoldás
Oldjuk meg a feladatot általánosabban, fotonkibocsátásra () és -elnyelésre (), -gyel a kezdő, -vel a végállapotot indexelve. Az energiamegmaradás elve szerint
ahol az elektronpálya energiája, az atom tömege, a foton frekvenciája. Jelölje a korrekció nélkül kibocsátott () vagy elnyelt () foton energiáját. Az impulzusmegmaradás szerint
ahol a fotont pozitív irányba haladónak, az atommag kezdeti- ill. végsebességét előjelesen értelmezzük.
Az energiamegmaradásból fejezzük ki a korrigált és az „eredeti” foton energiájának különbségét:
ahol az utolsó lépésben az impulzusmegmaradást használtuk. Ismét az impulzusmegmaradásból
amivel
Itt két effektus figyelhető meg:
- a fotont kibocsátó atom sebessége nagy () vagy az atomot rögzített nem tekintjük (), akkor a frekvencia a Doppler-effektusnak megfelelően tolódik el
- az álló atom által () kibocsátott foton energiája kisebb, mint a rögzített atomra végzett számításból adódna: az átmenet energiájának egy részét az atommag viszi el kinetikus energia formájában. A számításból adódik, hogy foton elnyelésénél pedig nagyobb energiákra van szükség, mint amit a kibocsátott fotonok hordoznak, ez mérhető és felfedezőjéről Mössbauer-effektusnak nevezzük.